101327. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő szénoxidból és hidrogénból álló gázkeverékeknek szilárd tüzelőanyagok folytonos elgázosítása útján való előállítására
3 — célszerűen elliptikus keresztmetszettel bír. Megjegyzendő, hogy az 1., 2. és 3. ábrán a megfelelő részeket azonos betűk jelzik. > Mint az a 2. ábrán látható, ezen második kiviteli alak az 1. ábrán szemléltetettől egyrészt abban tér el, hogy két különálló (C) és (C') töltőtölcsérrel van ellátva, amelyek a megfelelő, légmentesen elzár) ható (D) és (D') fedelekkel és mozgatható (E) és (E') fenekekkel bírnak; másrészt abban, hogy a gázfejlesztőben egy második (M) függőleges fal van elrendezve, amelynek alsó széle a fenéktől oly távol-5 ságig nyúlik, amely az (F) fúvókáknak és a (G) falnak a fenéktől való távolságai közé esik. Az (M) fal a gázfejlesztő belső terének felső részét két különálló térre osztja, amelyekbe az elgázosítandó 0 tüzelőanyag a megfelelő (C) és (C') tölcséreken át adagolható be. A (C) tölcséren át oly tüzelőanyagot vezetünk be, amely illó anyagokat tartalmaz, míg a (C') tölcséren ily anyagoktól 5 gyakorlatilag mentes tüzelőanyagot juttatunk be. A gázfejlesztő üzeme közben, a fúvóka vagy a fúvókák körül, mint említettük, egy igen magas hőfokú öv keletkezik, amelyet csökkenő hőfokú övek 0 vesznek körül, ahol a képződött kis menynyiségű COa redukciója lefolyik. Ebből az következik, hogy a tüzelőanyagfelhasználás az igen magas hőfokú övben a legnagyobb és az ezt körülvevő 15 zónákban lényegesen csökken. Ezért az (M) falat úgy rendezzük el, hogy az igen magas hőfokú öv az (M) falnak lefelé képzelt meghoszabbítása és a fúvókákat hordozó fal között helyezkedjék el, vagyis ;0 abban a térben, amelyet a (C) tölcséren át az illó anyagokat tartalmazó tüzelőanyaggal töltünk meg. Ebből az következik, hogy az elgázosítás túlnyomólag ezen tüzelőanyag rovására megy végbe, 15 míg a másik, illó anyagokat nem tartalmazó tüzelőanyagnak, amely mint említettük, a gázfejlesztő másik vidékének a (C') tölcséren át történő etetésére való, felhasználása igen csekély. >0 A gázfejlesztő üzeme közben a (C) tölcséren át bevezetett tüzelőanyagból fejlődő illó anyagokat az (M) fal arra kényszeríti, hogy azon az övön haladjanak át, amelyben a hőfok 1000°-nál jóval inaga-55 sabb, minek következtében azok hidrogén és szén keletkezése közben elbomlanak. A (H) fal alsó szélének a fenéktől való távolságát a gyakorlatban éppen akként állapít juk meg, hogy a tüzelőanyagból kipárolgó alkatrészeket a tökéletes elbomlá- 60 suklioz szükséges hőfokra hevítjük fel. Azon gázkeverékek, amelyeket illó anyagokat tartalmazó anyagokból nyerünk, természetesen nagyobb hidrogéntartalommal bírnak, mint azok, amelye- 65 ket illó anyagokat nem tartalmazó tüzelőanyagok elgázosításából nyerünk. A bennük foglalt hidrogén mennyisége azonban rendszerint nem emelkedik 30% fölé. A 3. ábrán szemléltetett kiviteli alak 70 különösen arra alkalmas, hogy a 0 + 0 = CO reakció közben fejlődő meleget teljesen vagy részben kihasználhassuk, azon célból, hogy szénhidrogéneket, folyékony tüzelőanyagokat, kátrányos anya- 75 gokat vagy általában tetszés szerinti olyan anyagokat bontsunk szét, amelyek igen magas hőfokra hevítve olyan bomlások sorozatán mennek keresztül, amelyek végül hidrogén és szén keletkezésé- 80 hez vezetnek. A 3. ábrán szemléltetett kiviteli alak az 1. ábrán szemléltetettől egyrészt abban tér el, hogy az (F) fúvókák alatt a szénhidrogéneket vagy a fent említett egyéb 85 anyagokat a gázfejlesztőbe vezető (N) fúvókák vannak elrendezve, másrészt abban, hogy az (I) kamra, mint az az ábrából kitűnik, gyűrűalakú keresztmetszettel bír. A jelen esetben az (F) fúvókákon 90 vagy csak oxigént, vagy korlátolt menynyiségű vízgőzzel vagy szénsavval kevert oxigént vezetünk be. Hogy az elgázosított tüzelőanyag illó alkatrészektől mentes legyen, az (F) fúvókák kiömlő nyílásait 95 úgy helyezzük el ós a gázfejlesztő alsó részének méreteit akként választjuk meg, hogy a tüzelőanyagnak az igen magas hőfokú öv körül fekvő rétege valamennyi részében legalább 1100—1200° hőfokot 100 mutasson fel, úgy hogy ez legyen azon rétegnek a hőfoka, amely a (B) béléssel érintkezik. Ily módon a fúvókák körül bizonyos vastagságú, a gázfejlesztő teljes kereszt- 105 metszetét elfoglaló, oly zónát létesítünk, amelyben a hőfok magasabb, mint az az (N) fúvókákon bevezetett anyagoknak szénre és hidrogénre való szétbontásához feltétlenül szükséges. Ezenkívül, ha ezek 110 az anyagok rendes hőfokon nem gázállapotúak, úgy az (F) fúvókák és az (N) fúvókák kiömlő nyílásai közti távolságot úgy kell megállapítani, hogy az anyagok oly helyein lépjenek be a gázfejlesztőibe, 115 ahol a hőfok elég magas az elpárólogtatásukra. Az (N) iúvókákon bevezetett anyg.go-