101310. lajstromszámú szabadalom • Műmasszák bitumenes anyagokból és eljárás előállításukra
— 2 — Ez utóbbi ismeretes hozagok magukban való adagolásának egyik igen lényeges hátránya volt pl. az, hogy az ezekkel előállított bitumenkeverékkel hidegben, 5 illetve fagyban dolgozni nem lehetett, amely hátrányt a bauxit adagolásával teljesen kiküszöböltük. A bauxit adagolásával azonban még azt az igen lényeges műszaki hatást is elérjük, 10 hogy ezzel lehetővé válik olyan bitumenes anyagoknak igen jó eredménnyel való feldolgozása is, amelyek eddig a jelzett célokra megfelelő eredménnyel felhasználhatók nem voltak, mint pl. bizonyos szur-15 kok, kátrányok, aszfaltitok stb. A bauxit adagolásával ugyanis bármily bitumenes anyagból sikerül olyan termékeket előállítani, amelyek a természetes trinidadaszfalt kiváló tulajdonságait meg-20 közelítik vagy elérik. A bauxit adagolásával azonban nemcsak a termékek szilárdságát fokozzuk és fagyállóságát érjük el, hanem növekedik azok viszkozitása, vízállósága, rugalmassága, 25 hőszigetelőképessége, elektromos szigetelőképessége és homogénitása is. Továbbá a keverékek meglágyulási és megolvadás! hőmérsékletei közötti különbségek lényegesen megnövekednek, ami azoknak me-30 legben, illetve plasztikus állapotban való feldolgozását nagyon megkönnyíti. Ezzel ellentétben pl. a mészkő vagy kvarc adagolásával a bitumenes masszáknál nagyobb szilárdsági értékeket el nem 35 érhetünk, amint ez az „Asphalt und Teer" cimű folyóirat 1929. évfolyamának 357. lapjain közölt adatokból is kitűnik. Ugyanez áll pl. az agyaghozagra is. A bauxit ós az egyéb ismeretes hozagok 40 hatása közötti különbség valószínűleg főképpen a bauxitok közismert nagy aktivitásának tulajdonítandó, amellyel azok különösen rendkívül finom eloszlásban rendelkeznek. 45 A bauxitoknak a találmány céljaira való előkészítése rendszerint finomra való őrlésében áll. S jk esetben elegendő azonban, ha a bauxitokat hosszabb ideig levegőn hevertetjük, amikor is rendkívül 50 finom porrá hullanak szét, amely a további mechanikai aprítást feleslegessé teheti. A finom poralakú baxuitot a bitumenes anyagokkal mechanikai úton bensően ösz-55 szekeverheíjiik vagy összeömleszthetjük, Ily módon egyrészt emulziókat vagy szuszpenziókat kaphatunk, másrészt előállíthatunk oly sűrűn folyós, viszkózus vagy plasztikus inűaszfaltokat is, amelyek teljesen hasonlítanak a természetes aszfal- 60 tokhoz és ezekhez hasonló módon dolgozhatók fel. A találmány szerinti bitumenes maszszákból különféle módon való formálás, hengerlés, sajtolás, csömöszölés, stb. iitján 65 alakdarabokat is állíthatunk elő, amelyeket közvetlenül felhasználhatunk a legkülönfélébb célokra. Útépítés céljaira a találmány szerint még igen rossz minőségű bitumenekből ki- 70 indulva is, rugalmas, tömör, víznek és erős hőkülönbözeteknek ellenálló masztixokat állíthatunk elő oly módon, hogy a felmele gített bitumenekhez a kellő finomságú bauxitot — esetleg más hozaganyagokkal 75 együtt — hozzáadjuk és jól összekeverjük. Ezt a terméket pl. a következő módokon használhatjuk fel: 1. Döngöltaszfalt előállítására, amelyhez annyi bauxitot, stb. adagolunk, míg mor- go zsás halmazállapotú anyagot kapunk. 2. Öntött aszfalt előállítására. Ebben az esetben annyi bauxitot, stb. adagolunk, amíg nehéz, tésztaszerű halmazállapotot érünk el. 85 3. Hengerelt aszfaltokban (Sheet, Sand) stb. és általában betonszerű (Betonfein-Asphalt, Betongrobasphalt, Topeka) anyagokban a bauxit töltőanyagként szerepel a likacsosság csökkentésére. 90 4. Lemezaszfalt előállítására, amelynek keverési módja ugyanaz, mint a döngölt aszfalté. 5. Tmpregnáltmakadam készítésére, melynél főleg a kátránybauxitkeverék jön gg tekintetbe, amely az aszfaltot pótolja. 6. Vegyesmakadam előállítására. Ennél a kátrányt nagyobb mennyiségű bauxittal keverjük, mint az impregnáltmakadámnál. 100 7. Felületi bevonatok gyanánt. Azokat a kiváló műszaki hatásokat, melyeket bauxitnak a bitumenszerű anyagokhoz való adagolásával elérünk, érthetővé teszi az a meglepő jelenség, hogy pl. 105 bauxitnak kátránnyal való összekeverése útján még oly keverékben is, amelyben a kátránytartalom nem tesz ki többet 15— 80%-nál, míg a bauxittartalom 70—80%, a bauxitot, mint ilyent, még mikroszkop no alatt sem lehet felismerni, úgy, hogy feltehető, miszerint a bauxit és a bitumenes anyag között egy eddig fel nem derített természetű egyesülés megy végbe.