101310. lajstromszámú szabadalom • Műmasszák bitumenes anyagokból és eljárás előállításukra

— 2 — Ez utóbbi ismeretes hozagok magukban való adagolásának egyik igen lényeges hátránya volt pl. az, hogy az ezekkel elő­állított bitumenkeverékkel hidegben, 5 illetve fagyban dolgozni nem lehetett, amely hátrányt a bauxit adagolásával tel­jesen kiküszöböltük. A bauxit adagolásával azonban még azt az igen lényeges műszaki hatást is elérjük, 10 hogy ezzel lehetővé válik olyan bitumenes anyagoknak igen jó eredménnyel való feldolgozása is, amelyek eddig a jelzett célokra megfelelő eredménnyel felhasznál­hatók nem voltak, mint pl. bizonyos szur-15 kok, kátrányok, aszfaltitok stb. A bauxit adagolásával ugyanis bármily bitumenes anyagból sikerül olyan termé­keket előállítani, amelyek a természetes trinidadaszfalt kiváló tulajdonságait meg-20 közelítik vagy elérik. A bauxit adagolásával azonban nemcsak a termékek szilárdságát fokozzuk és fagy­állóságát érjük el, hanem növekedik azok viszkozitása, vízállósága, rugalmassága, 25 hőszigetelőképessége, elektromos szigetelő­képessége és homogénitása is. Továbbá a keverékek meglágyulási és megolvadás! hőmérsékletei közötti különbségek lénye­gesen megnövekednek, ami azoknak me-30 legben, illetve plasztikus állapotban való feldolgozását nagyon megkönnyíti. Ezzel ellentétben pl. a mészkő vagy kvarc adagolásával a bitumenes masszák­nál nagyobb szilárdsági értékeket el nem 35 érhetünk, amint ez az „Asphalt und Teer" cimű folyóirat 1929. évfolyamának 357. lapjain közölt adatokból is kitűnik. Ugyanez áll pl. az agyaghozagra is. A bauxit ós az egyéb ismeretes hozagok 40 hatása közötti különbség valószínűleg fő­képpen a bauxitok közismert nagy aktivi­tásának tulajdonítandó, amellyel azok kü­lönösen rendkívül finom eloszlásban ren­delkeznek. 45 A bauxitoknak a találmány céljaira való előkészítése rendszerint finomra való őrlésében áll. S jk esetben elegendő azon­ban, ha a bauxitokat hosszabb ideig leve­gőn hevertetjük, amikor is rendkívül 50 finom porrá hullanak szét, amely a to­vábbi mechanikai aprítást feleslegessé teheti. A finom poralakú baxuitot a bitumenes anyagokkal mechanikai úton bensően ösz-55 szekeverheíjiik vagy összeömleszthetjük, Ily módon egyrészt emulziókat vagy szusz­penziókat kaphatunk, másrészt előállítha­tunk oly sűrűn folyós, viszkózus vagy plasztikus inűaszfaltokat is, amelyek tel­jesen hasonlítanak a természetes aszfal- 60 tokhoz és ezekhez hasonló módon dolgoz­hatók fel. A találmány szerinti bitumenes masz­szákból különféle módon való formálás, hengerlés, sajtolás, csömöszölés, stb. iitján 65 alakdarabokat is állíthatunk elő, amelye­ket közvetlenül felhasználhatunk a leg­különfélébb célokra. Útépítés céljaira a találmány szerint még igen rossz minőségű bitumenekből ki- 70 indulva is, rugalmas, tömör, víznek és erős hőkülönbözeteknek ellenálló masztixokat állíthatunk elő oly módon, hogy a felmele gített bitumenekhez a kellő finomságú bauxitot — esetleg más hozaganyagokkal 75 együtt — hozzáadjuk és jól összekeverjük. Ezt a terméket pl. a következő módokon használhatjuk fel: 1. Döngöltaszfalt előállítására, amelyhez annyi bauxitot, stb. adagolunk, míg mor- go zsás halmazállapotú anyagot kapunk. 2. Öntött aszfalt előállítására. Ebben az esetben annyi bauxitot, stb. adagolunk, amíg nehéz, tésztaszerű halmazállapotot érünk el. 85 3. Hengerelt aszfaltokban (Sheet, Sand) stb. és általában betonszerű (Betonfein-Asphalt, Betongrobasphalt, Topeka) anya­gokban a bauxit töltőanyagként szerepel a likacsosság csökkentésére. 90 4. Lemezaszfalt előállítására, amelynek keverési módja ugyanaz, mint a döngölt aszfalté. 5. Tmpregnáltmakadam készítésére, melynél főleg a kátránybauxitkeverék jön gg tekintetbe, amely az aszfaltot pótolja. 6. Vegyesmakadam előállítására. Ennél a kátrányt nagyobb mennyiségű bauxittal keverjük, mint az impregnáltmakadám­nál. 100 7. Felületi bevonatok gyanánt. Azokat a kiváló műszaki hatásokat, melyeket bauxitnak a bitumenszerű anya­gokhoz való adagolásával elérünk, érthe­tővé teszi az a meglepő jelenség, hogy pl. 105 bauxitnak kátránnyal való összekeverése útján még oly keverékben is, amelyben a kátránytartalom nem tesz ki többet 15— 80%-nál, míg a bauxittartalom 70—80%, a bauxitot, mint ilyent, még mikroszkop no alatt sem lehet felismerni, úgy, hogy fel­tehető, miszerint a bauxit és a bitumenes anyag között egy eddig fel nem derített természetű egyesülés megy végbe.

Next

/
Thumbnails
Contents