101264. lajstromszámú szabadalom • Tápvízmelegítő berendezés

— 2 — náló személy felhúzott vagy behúzott lábát vagy lábait ismét kiegyenesíti, a» úszonyok a 2. és 3. ábrán feltüntetett helyzetbe mennek át, melyben azok tetemes 5 ellenállásra találnak és így az illető személy felhajtását, avagy úszási sebességét lényegesen fokozzák. A esuklópántok ütközőkkel vannak felszerelve, melyek meggátolják azt, hogy a (13—15) úszonyok a 10 2. és 3. ábrán látható, közel vízszintes helyzeten túl lengjenek felfelé. Az úszonyok közepét célszerűen felfelé kissé domborodóan alakítjuk. Mint a rajzon is látható, az úszonyok 15 lefelé haladó sorrendben célszerűen mindinkább kisebbednek, ami a vízellenállást növeli. A feltüntetett megoldási alak révén, mely szerint mindegyik lábszáron több 20 úszony van, a hevederszerkezet pedig olyan, hogy annak alsó része a láb alá nyúlik, míg annak felső része a vállakra fekszik, a (11) sínek és az (1, 3, 4) övek közreműködésével lehetővé válik, hogy a 25 készüléknek szilárd és az alsó lábszárat még sem bántó tartását érjük el. A (2a) hevedernek a láb körüli részét célszerűen kissé rézsútosan helyezzük el, úgy hogy a hevedernek magasabban fekvő széle a 30 láb (16) sarkához szorul, ami a hevedernek a sarok mentén való lecsúszását meggátolja. A leírt öv- és hevederszerkezet folytán az úszonyok a lábszárakon elfoglalt hely-35 zetüket meg nem változtathatják, míg a (11) sínek az alsó lábszár csontjait az egyoldalúan fellépő, az úszonyok okozta erőtől lényegesen tehermentesítik. A lábszárakon lévő úszószerkezet hatá-40 sát még fokozzák az úszófelszereléshez tartozó úszókesztyűk, minthogy ezeknek is oly alkatrészei vannak, melyek a kezek támadási felületét megnövelik. A 4. és 5. ábrán i(a) a tulajdonképeni 45 bőrkesztyű, melyet a keskeny (b) szíjjal akként feszítünk a két csukló köré, hogy a kézről nem csúszhat le. (a')-val a kesztyű ujjai vannak jelölve. Az ujjak között (c) úszóhártyák vannak, melyek engedé-50 kenyek, vagyis redősen összehajolhatnak, ha az ujjakat a 4. és 5. ábra szerinti terpesztett helyzetből az egymáshoz szoruló helyzetbe hozzuk. A kesztyűn, még pedig célszerűen en-55 nek tenyéroldalán megerősített (e) lemezzel (5. ábra) (d) csukló révén az (f) úszony van összekötve. Az i(e) lemeznek, a kéz külső oldalán, kb. derékszög alatt visszahajlított (e') lebbentyűje és az (f') ütközője van. Ha az úszony felülete kb. 60 párhuzamos a kéz felületével, akkor az (e') lebbentyű és az i(f') ütköző egymáshoz ütköznek és ezzel meggátolják, hogy az úszony a nyitás értelmében a tenyérrel párhuzamos helyzeten túl mozogjon. 65 Ha az úszószemély karjaival az ismeretes úszómozgásokat végzi, akkor az (f) úszonyok mindenekelőtt önmaguktól a kézhez viszonyított ama helyzetbe fordulnak, melyben azok a vízzel szemben a leg- 70 kisebb ellentállást támasztják, vagyis a>i úszonyok befelé csapódnak, hogy azután a kézifordulat további folyamán megfelelően felcsappanjanak, amikor is azok a használati helyzetbe jutnak, melyben a 75 tenyérhez viszonyítva közelítően vízszintes helyzetet foglalnak el és ezzel, az ujjak szétterpesztésekor, az úszóhártyákkal kapcsolatban, tetemesen megnövelt támadó, illetve nyomófelületet nyújtanak. 80 A kesztyű hátrészének oly bőnek kell lennie, hogy a kéz fogóképessége megmaradjon, ahol is azonban állandó vízzsák képződés elkerülésére a vízátbocsátásáról kell gondoskodni. Ezt azzal érjük el, 85 hogy az (a') ujjtokokat eléggé bőre szabjuk ahhoz, hogy az ujjak mozgékonyságát és kisebb vízmennyiségek átfolyását lehetővé tegyék. Ekkor a kéz fogómozgásánál a kesztyűben összegyűlt víz ismét 90 kiszorul. Szabadalmi igények: 1. Készülék a vízben való úszási sebesség fokozására és a víztaposás megkönnyítésére, melyet úgy a lábszárakon, mint 95 a kezeken alkalmazott, a támadó-, illetve nyomófelületeket megnövelő alkatrészek jellemeznék. 2. Az 1. igényben védett készülék megoldási alakja, melyet az alsó lábszár 100 külső oldalán alkalmazott (11) fémsínekre felszerelt, felülről lefelé csökkenő nagyságú több úszony jellemez, melyek akként vannak csuklósan megerősítve, hogy a lábszárak fel- vagy 105 behúzásánál a lábszárakra fekszenek, a lábak kiegyenesítésénél pedig a lábszárakra merőleges vagy ennél kisebb szögű helyzetbe fordulnak, ahol is az iszonyoknak e helyzeten való túlfor- no dulását ütközők gátolják meg. 3. Az 1. és 2. igényben védett készülék -megoldási alakja, melyet a i(ll) síneket, mindegyik úszony mellett fogvatartó, az alsó lábszárat körülfogó övek 115 jellemeznek. 4. Az 1—3. igényekben védett készülék