101165. lajstromszámú szabadalom • Fúvóshangszer

— 2 — hosszúkás hasilék van (6. ábra). A (11) forgattyú (12) csapágynyúlványában van ágyazva és (13) spirálrúgóval van felszerelve, mely egyik végével, ehhez a (12) 5 csapágynyúlványhoz, másik végével pedig az említett (10) forgattvút tartó (14) tárcsához támaszkodik. Ily módon a (11) forgattyú (10) végét, a (13) rúgó a (7) tengely említett hasítékában úgy tartja fogva, 10 hogy az orsót, szükség esetén, könnyen ki lehet venni. Mint a rajzon látható, mindegyik orsó úgy van két végén befogva, hogy úgyszólván lebegő helyzetben csüng a megfelelő, hengeralakú kamrában. 15 Az említett orsókat felvevő (1-3) lokrész, az orsók közt, előre domborodó, ívelt (15) résszel van ellátva, mely (16)-nál lvukgatott (2. és 3. ábra) és az önműködő zongorához hasonlóan vezetőléce a hang-20 jegyszalagnak. E tokrésznek kívül, mindkét oldalán egy-egy (17) tartója van, melyek belső oldalukon, hasítékosak, mellyel a (18) hangszer (szájharmonika") két végét befogadja és t'ogvatartja. Ezt a hang-25 szert, kívülről, annyira betoljuk az említett (1) tokrész félhengeralakú (2. 3) Kamrái közé, amíg a hangszer szájrésze az említett (15) vezetőléc elé jut. A (18) hangszer (szájharmonika) és a (15) vczetőléo 30 közt (19) parafatömítés van, hogy a hangszerbe beáramló levegő állandóan és maradéktalanul a hangszernek mindenkor tekintetbe jövő nyelvein a szájharmonika tőkéjén haladjon át. Erre azért van szük-35 ség, mert a szájdarabon keresztül befűvott levegőnek, kifogástalan játék elérése céljából, feltétlenül a szájharmonikának megfelelő hangkeltő szervét, azaz a nyelvét kell érnie. A (19) tömítésnek meg kell 40 akadályoznia, hogy a levegő a tok fala és a harmonika tőkéje, illetve légcsatornateste között bárhol eltávozzék. A (1.9; tömítés lyukai pontosan megegyeznek a hangszer légcsatornáival. 45 A másik tokrésznek ugyancsak két, félhengeralakú kamrája van, melyek az említett (1) és (5) orsókat a két tokrész egymásra fektetésénél körülveszik. E tokrésznek két kamrája közt lényegileg síkalakú 50 ( 20) felület (1. és 2. ábra) van, melyben a (21) szájdarab van megerősítve. Ha a két tokrészt összezárjuk, akkor a közéjük fektetett és az egyik tokrész (23) karimáján (2. ábra) megerősített (22) 55 gumitömítés mindenütt légmentesen elzárja az üreget, kivéve természetesen azokat a helyeket, melyeken a levegőt, a (21) szájdarabon ál, befújjuk és ahol az, az említett (15) vezetőléc lyukain át, a (18) hangszerbe távozik. A két tokrész szilárd ösz- 0 szefoglalására az egyik tokrészen (24) kampó (1. ábra) van. Ha a (1, 5) orsókat ily módon a lok üregébe bezárjuk, a befúvott levegő már csak magán a szájharmonikán kérésziül 6 távozhalik el a készülékből. A készülékben két hangcsoportos szájharmonikát használunk, mely két hangcsoport egymáshoz képest megfordítva van elrendezve úgy, hogy ugyanazon hang ke- 7' letkezik, akármelyik irányban áramlik is kérésziül a levegő a szájharmonikán. Ezzel a hangszeren való játszás tetemesen megkönnvül, minthogy játszás közben, a (21) szájdarabon át, teljesen normális mó- 7. don lehet lélegzetet venni. A (25) hangjegyszalag átlvukgatott hoszszú papírszalag, melynek lyukai az említeti (15) vezetőléc bizonyos lyukaival pontosan fedő helyzetbe jönnek, mimellett a g, papírszalagban lévő lyukak nagysága a megfelelő hangok rezgésidejét esetrőlesetre szabályozza. A hangjegyszalagoL az egyik orsóról, a (15) vezetőlécen, keresztben elvezetjük és a másik orsóra felteker- g, csel jük. Ezt az éppen üres orsóhoz tartozó (11) forgattyú forgatásával érjük cl. Ha a hangjegyszalag lcfejtődött, az ekkor üres orsó (11) forgattyúját kell elforgatni, hogy a hangjegvszalag, a játék megismét- 91 lésével az első orsóra tekcrcselődjék fel. A hangjegyszalagtekercset természetesen ki lehel cserélni, azaz más hangjegyszalaglekerccsel ellátott orsóval lehet helyettesíteni. 9, A tok két része, a találmány értelmében. egy-egy darabból is készíthető. A két tokrész ismét csuklósan egymáshoz van erősítve. Ilyen, bakelitből készült kivitelt tüntet fel a 7—9. ábra. Az orsókat befogadó 11 tokrész itt (26)-tal, a tok fedélrésze pedig (27)-tel van jelölve. A szájharmonikát megfogó (28) tartók itt az orsókat magába fogadó (26) tokrésszel egy darabból vannak. 11 A (30) orsó, (31) forgattvújával, a (26) tokrész egyik mélyedésében, ill. kamrájában helytálló, azaz ez a (30) orsó úgy van ágyazva, hogy nem vehető egyszerűen ki. A másik orsóhoz tartozó (32) forgattyú- 1 nak, melynek segélyével a hagjegyszalagot ismét fel lehet tekercselni, (29) hüvelye van (9. ábra), mely a (26) tokrész falán keresztülmegy és a (33) emelő lenyomásával kifelé tolható. Ez az emelő ekkor, 1 alsó részével, a (34) rúgó ellenében lenyomandó. Ha a (33) emelőt lenyomjuk, az orsót és vele az arra előzőleg felteker-