101131. lajstromszámú szabadalom • Vészszelepszerkezet vonatbefolyásoló berendezésekhez

— 2 -lyáról való befolyásolás révén foganato­sítjuk. Mindkét megoldási alaknál a (2) tokban célszerűen pl. harangalakú (1) szeleptest 5 van. Az (1) szeleptest a (3) terhelőrúgó hatása alatt a szabadba vezető (4) nyílást zárja el, melyet a szelepfészekszerű (5) pe­rem vesz körül. A (2) toknak az (5) perem körüli tere a (6) csatlakozás révén a 10 nyomólégfékberendezés (7) főlégvezetéké­vel közlekedik. Az (1) szeleptestben lévő kisméretű (8) furat lehetővé teszi, hogy a fővezetékből származó nyomólevegő az (1) szelep alsó oldalára is juthasson. Minthogy 15 a szeleptest alsó oldalán a nyomással ter­helt felület a szelepfészekszerű (5) perem­nek megfelelő mértékkel nagyobb, mint a szelepnek a (4) nyílás felé eső oldalán, ennélfogva a szelep a nyomástöbblet, va-20 lamint a (3) rúgó járulékos hatása folytán a szelepfészekszerű (5) peremhez szorul és a (4) nyílást zárva tartja. A (2) tokban ama tér alatt, melyben az (1) szelep moz­gatható, a (9) csatorna van, melynek 25 egyik végét a (10) átvivőszelep tartja zárva. A (9) csatorna másik végénél (11) szelep van, mely a példában golyószelep­ből áll és melyet a rúgóhatás alatt álló (13) dugattyú (12) rúdja oly helyzetben 30 tart, hogy a (11) szelep a (9) csatorna tor­kolatát szabaddá teszi mindaddig, amíg a rúgóval terhelt (13) dugattyú nyomóle­vegő hatása alatt áll. E nyomólevegő a főlégtartályból a (14) csap útján jut a (13) 35 dugattyúhoz, mely (14) csapot mindaddig, míg a mozdony szolgálatban van, nyitva tartjuk, ellenben a mozdony szünetelése idejére vagy ha a mozdony ú. n. „előfo­gat" üzemben második mozdonyként sze-40 repel, a (14) csapot elzárjuk. Ha a (10) át­vivőszelepet rendszerint zárvatartó (17) elektromágnes gerjesztőáramát megsza­kítjuk, akkor a (10) átvivőszelep a maga fészkéről leesik s ekkor a nyomólevegő az 45 (1) szelep alatti térből a (9) csatorna és a (18) furat útján kiszabadulna, ha ezt a (11) szelep meg nem akadályozná. Abba a térbe, melyben a (10) átvivőszelep van, a (19) csőcsatlakozás títján oly vezeték tor-50 kol, mely a vigyázati készüléktől indul ki, A leírt szerkezet működési módja a kö­vetkező: Ha a vonatot működésre kész pályabefo­lyásbló ponton (figyelmeztető helyzetben 55 lévő előjelzőn) vigyázatlanul. tehát a vi­gyázati készülék kezelése nélkül veeetik át, akkor a működésre kész befolyásoló pont a (17) elektromágnes gerjesztéséi megszakítja. Az utóbbi révén közvetlenül vezérelt (10) átvivőszelep a maga fészké- 60 ről leesik. Az (1) szelep alatt lévő nyomó­levegő a (9) és (18) csatornákon át kisza­badul, míg a fővezetéknek az (1) szelep fö­lött lévő nyomólevegője, mely a (8) fura­ton át csak kis mennyiségben juthat az 65 (1) szelep másik oldalára, e szelepet a (3) rúgó ellenében leszorítja és bőségesen tó­dul ki a (4) nyíláson át, minek folytán azonnal gyorsfékezés következik be. Ha ellenben a vigyázati készüléknek a műkő- 70 désre kész befolyásoló pont elérése előtti kezelését el nem mulasztják, akkor a nyomólevegő a vigyázati készüléken át, a (19) csatlakozás útján a (10) átvivőszelep körüli térbe jut és e szelepet fogva tartja, 75 minek folytán a (17) elektromágnes horgo­nyának leesése ellenére a (9) csatorna zárva marad. Mikor a vigyázati készülék a pályaszelep behatása alatt vagy a pálya­befolyásolás folytán a szabványos hely- 80 zetbe visszatér, akkor a (10) átvivőszelep körüli tér légtelenítése következik be. A vész-szelepnek a 2. ábra szerinti meg­oldási alakjánál a (10) átvivőszelep, mely az 1. ábra szerinti átvivőszeleptől kissé el- 85 tér, a szabványos helyzetben a (9) csator­nát szintén elfedi és így az ezen (9) csa­torna és az utóbbit koncentrikusan övező (20) horony közötti közlekedést elzárja, mely (20) horonytól a szabadba vezető (18) 90 furat ágazik el. Egy második, ugyancsak a (9) csatornát övező, de a (20) horonynál kisebb átmérőjű (21) horony a (27) csa­torna útján a vonatbefolyásoló berende­zéseknél ismeretes (22) kiváltóhengerrei 95 (1. ábra) és a (23) pályaszeleppel közleke­dik. A (17) elektromágnes közvetlen ha­tása alatt álló (24) szelep a (25) csatornát zárja, mely a (26) gyűrűcsatornába torkol. Ha a vonatot működésre kész befolyá- 100 soló ponton vigyázatlanul vezetik át, ak­kor a (17) elektromágnes horgonyával együtt a (24) szelep is leesik és a (10) át­vivőszelepre a (9) csatorna útján ható fő­vezetéknyomás a (10) szelepet nyitja, ami- 105 kor is az (1) vész-szelep alatti nyomó­levegő a (9) csatorna és a (18) furat útjáji kiszabadul. Ha a vonat vagy a hajtó­jármű megállítása után a (17) elektromág­nes az ezen célra alkalmazott berendezés no révén ismét áramot kap, akkor az elektro­mágnes horgonya előbb a (24) szelepet és azután a (10) szelepet fészkére szorítja; a szűk (8) furat) útján beáramló fővezeték­levegő az (1) vész-szelep két oldalán nyo- 115 máskiegyenlítődést létesít, amikor is az (1) szelep a (3) rúgó hatása alatt a (4) ki­bocsátónyílást elzárja.

Next

/
Thumbnails
Contents