101125. lajstromszámú szabadalom • Betétes betonból készült szerkezeti részek és eljárás azoknak előállítására
— 4 -zsákot helyezzük el, melyben jelentékeny nyomást lehet kifejteni, pl. cm2 -ként 1000 kg-ot, amikor is a külső (31) kaucsukzsákban ugyanoly nyomást alkalmazunk. 5 A felső (32) dugattyúra kifejtett nyomást, ezzel ellentétben, fokozatosan csökkentjük; ily viszonyok között a beton hosszirányban plasztikusan deformálódik egy bizonyos szabályozható határig. A ha-10 rántirányú alakváltozást azután úgy kapjuk meg, hogy a külső zsáknak nyomását csökkentjük. A kapott alakváltozások maradandóak és maguk után vonják azt, hogy az összes betétek húzásnak és 15 következéskép a beton minden irányban összenyomásnak van elávetve. A találmány oly betétes betonok gyártásává is vonatkozik, melyek betétek >nélnül már előzetesen elkészültek vagy ame-20 lyeknek betétei más szempontoknak tesznek eleget, mint amelyeket e találmány tűz maga elé. Például gyárthatunk oly karót, melyben a fém elhelyezésére akár hornyok, 25 akár vékony csövek vannak kiképezve. Hornyok esetében (25. és 26. ábra) a betét két (33, 34) fémgyűrűből áll, melyeket melegen húzunk fel és melyek két végükön ívelve vannak és esetleg fémből ké-30 szült támasztó darabbal ellátva. Ha a (35) csőalakú testet (27. ábra) akarjuk előállítani, melynek alakja vagy mérete lehet olyan, mint egy világítótoronyé vagy gyárkéményé, akkor köny:-j5 nyű minden egyes acélbetétet a testnek falában elrendezett (36) csőben elhelyezni és nyújtani és a nyomást a betonra, megfelelő támasztódarab segélyével átadni, de lehet külső betétet is alkalmazni, me-40 lyet burkolattal vonunk be. A kész szerkezeti részeket is helyezhetjük nyomás alá nyújtásnak alávetett betétek alkalmazásával, mert ezt magának a betétes betonnak nyírási szilárdsága 45 megengedi, ami segédbetéteknek alkalmazását feleslegessé teszi. Ha a jelen eljárás szerint betét nélküli vagy oly betétes betonokat készítünk, melyeknek betétei más meggondolásoknak 50 felelnek meg, mint a milyeneket a jelen találmány alapját képezik, kétrendbeli elemek segélyével alkothatunk egy egységes szerkezeti részt, mely elemek egymáshoz képest alkalmas módon vannak 55 elrendezve és melyeket nyújtásnak alávetett, oly betétek segélyével nyomunk össze, melyek a kétrendbeli elemeket öszszekötik és azoknak a kívánt tulajdonságokat kölcsönzik. Ebben az esetben a betonnak húzási ellenállása nulla, de hasz- ( nősítjük a betonnak egyéb említett tulajdonságait, nevezetesen a fémnek nyulékonyságát a rugalmassági határig és az összenyomás által előidézett nyírási szilárdságát. ( így például egyes elemekből könnyen szállítható karót állíthatunk elő egymás végeihez illesztett segmensek segélyével, melyeket fémkapcsok segélyével kötünk össze egymással, illetve szorítunk egymáshoz. Természetes, hogy a most leírt eljárást nem kifeszített betétekkel lehet kombinálni és segédkengyeleket is alkalmazni; a találmánnyal elért eredményeket eset- \ leg még fokozni lehet nagy nyomási betonoknak és nagy szilárdságxi és rugalmasságú acéloknak alkalmazásával; különben is előnyösen lehet felhasználni mindazokat az ismert eljárásokat, me- Í lyekkel maximális nyomási szilárdságú betont kaphatunk (gondos rostálás, rázás, centrií'iigálás, abroncsolás stb.). Betétes beton alatt nemcsak a szokásos, vasból és cementből álló betonokat ért- j jük, hanem minden öszetételű és bármely fémből készült betéttel ellátott és bármely kötő- és segédszerkezetekkel felszerelt betont. Szabadalmi igények: ! 1. Eljárás betétes betonból készült szerkezeti részeknek előállítására, melyek a szokásos módon hosszukkal párhtizamos húzási és nyomási igénybevételeknek alávetett segédbetétekkel vannak ! ellátva, mely eljárás lehetővé teszi a kész termékben egyrészt a beton saját húzási szilárdságának és másrészt a modern fémek nagy húzási és a beton fokozott nyomási szilárdságának fel- : használását és végül oly betétes betonnak előállítását, melynek jelentékeny saját nyírási szilárdsága van, függetlenül mindenféle segédbetéttől, jellemezve azáltal, hogy a betonban : mesterségesen és rendszeresen egyrészt maradandó nyomási igénybevételeket és másrészt a fémben maradandó húzási igénybevételeket idézünk elő a szerkezeti rész hosszával párhuzamos : betétek segélyével, mely igénybevételeket nemcsak a beton lekötése vagy megkeményedése előtt, hanem ezek közben és ezek után is közölhetjük a betonnal és a fémmel. :
