101075. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos bontókészülék
Megjelent 193Q . évi október hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101075. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektrolitos bontókészülék. Dr. Noeg'g'erath J. E. gyáros Berlin. A bejelentés napja 1929. évi május hó 17-ike. A találmány csőalakú bontócellás elektrolitos bontókészülékekre, különösen nyomás alatt működő, u. n. nyomásos bontókészülékekre vonatkozik és célja, hogy a 5 cellák sajátos elrendezése révén azok könnyű kicserélhetőségét, egyszerű standardizálását és az üzem fokozott gazdaságosságát érhessük el. A találmány tárgyát képező elektroli-10 tos bontókészülék bontócellái csoportosan vannak elrendezve s egy a kivezető, ill. gyűjtő vezetékeket magába foglaló tömbbel vannak kapcsolva. A tömbben kiképezett vezetékek, pl. furatok lehetnek, me-15 lyek az egyes cellákhoz, vagy az egyes cellák elektródatereihez vezetnek; a cellákban vagy azok egyes tereiben fejlődött gázokat vízszintes vagy ferde harántfuratok vezetik a gyűjtőfuratokhoz. 20 A rajzon a találmány tárgyának néhány foganatosítási alakja van feltüntetve. 1. és 2. ábrák egy nyomásos bontókészüléket nézetben mutatnak. 3. ábra egy nyomásos bontókészülék na-25 gyobb léptékű metszete. 4. ábra egy bontócella keresztmetszete. 5. ábra elektromosan szigetelő anyagból készült gyűjtőtömbbe torkolló csöves cellákkal bíró bontókészülék metszete, míg a 30 6. ábra a cellák alulnézetét mutatja. Az 1., 2. és 3. ábrák szerint a cellákat nyomásnak ellentálló csövek képezik, melyek egyúttal a külső, negatív elektródák gyanánt is szolgálhatnak. Ha a cellafala 35 kat akár nyomásos bontásnál is negatív elektróda gyanánt használjuk, tartósságuk nem változik, minthogy anyaguk nem támadtatik meg. A csöveket alúl lezáró (2) karmantyúk egyúttal áramvezeték gyanánt szolgálhatnak. A csöveket felül kö- 40 riilfogó (21) karmantyúk a (4) tömbhöz vannak erősítve. Ajánlatos az (1) csöveket a (4) tömbtől elektromosan elszigetelni. Ezt elérhetjük pl. azáltal, hogy a csöveket magukat ké- 45 szítjük szigetelő anyagból, vagy hogy a csöveket szigetelő réteggel burkoljuk, vagy hogy magát a gyűjtőtömböt szigetelőanyagból, pl. kemény gumiból állítjuk elő. A 3. és 4. ábrák értelmében az áram a 50 külső csöves (1) eletrodától az; elektroliton ós a (22) diafragmán vagy válaszfalon át jut a belső (14) elektródához. A belső elektróda nemcsak a feltüntetett csillagkeresztmetszetű, hanem pl. tömör vagy 55 üreges hengeralakú is lehet. Ha a cellák hengeresek, legcélszerűbb a belső elektródát üreges vagy még célszerűbben tömött henger alakjában kiképezni. Akár hengeralakú, akár csillagalakú belső elektro- 60 dákat alkalmazunk, célszerű azokat egyik vagy másik végükön kúposán kiképezni, ill. általában úgy alakítani, hogy e helyeken az elektrolitnak vagy gáznak más áramlási keresztmetszet álljon rendelke- 65 zésre, mint a belső elektróda tulajdonképpeni hatékony helyein. Vízbontás esetén, ha a 4. ábrabeli cellát használjuk, a hidrogén a (24) térben, az oxigén pedig a (14) belső elektródával szomszédos három (32) 70 térben fog keletkezni. Az oxigén a (32) terekből a hengeres (15) térbe jut, mely a (14) elektróda felső végéből képezhető ki. A (15) terekből a (31) összekötő csöveken át lépnek a gázok a (28) gyűjtőcsövekbe. 75. Ha az anódikus és a kathodikus gázokat egymástól elkülönítve fogjuk fel, célszerű az egyik gázt, mint a jelen esetben, a
