101048. lajstromszámú szabadalom • Kaszagerenda, főként kaszáló vagy arató gépekhez

_ 2 — 7. ábra oly gerendakivitel metszetét mutatja, amelynél maga a gerenda szolgál vezetékül. A 9—12. ábrákon különböző vezetékek Iát-5 hatók az azokon alkalmazott tisztító- vagy áteresztőnyílásokkal, míg a 13. ábra a tisztítónyílások elrendezését tünteti fel egy vezetés céljából lépcsősen alakított gerendán, a 10 14. ábra pedig a 8. ábra szerinti vezetődarabot a tisztító nyílásokkal felülnézetben ábrázolja. A kaszagerenda az ábrázolt kiviteli példák szerint az ismert módon a gép al-15 vázával kapcsolatos lapos (a) rúdból áll. E rúd alsó oldalán (d) ujjak vannak megerősítve, amelyek egyben a (c, cl) vezetődarabokat hordják (1. és 2. ábra). A (c) vezetősín az (a) gerenda (b) elülső 20 széle alatt kissé kiáll, miáltal a gerenda lépcsős kiképzésűvé válik. A késsínt a késekkel együtt tudvalevőleg egy (1) menesztőlemezzel mozgatják, amelynek (m) golyósfeje az alváz hajtórúdjával áll kap-25 csolatban. A (g) kések alsó lapjukkal a (d) ujjak (dl) felületein, valamint a (c, cl) vezető darabokon csúsznak, míg felül az (a) gerendán megerősített (h) mancsokkal vezettetnek. A (c) vezetődarab tetszőleges 30 keresztmetszetű, pl. az 1—3. áDrák szerinti derékszögű alakú lehet. A találmány szerint ezek a vezetődarabok megszakításokkal, kivágásokkal vagy lyukasztásokkal vannak ellátva, amelyek 35 alul nyitott vezetékeket képeznek a szemét, por stb. levezetésére. Az 1—3. ábrák szerinti derékszögű vezetéken ennek megfelelőleg (k, kl) nyílások vannak, ahol a (kl) nyílások magán a síndarabon az 40 elülső vagy hátsó oldalán vannak kimunkálva, míg a (k) nyílások egyszerűen úgy állanak elő, hogy a vezetéket bizonyos számú (c, cl) részekből készítjük, amelyek végei (k) távolságnyira állnak egymástól. 45 Az átejtőnyílások úgy is állíthatók elő, hogy a síndarabokat az ütköző helyeken rézsútosan levágjuk, amint az a 9. ábrabeli kivitelnél látható. Amikor az (f) késsín, a reáerősített (g) késlemezekkel a (c, 80 cl) vezető darabok és a (dl) ujjfelület által képezett vezetékben ide-oda csúszkál, a vezeték hézagaiba és réseibe került szemétrészek a (k, kl) nyílásokon kitolódnak és sem oda nem tapadhatnak, sem csiszoló 65 vagy gátló hatást nem idézhetnek elö. A (k, kl) átejtő nyílásokat a (c, cl) vezetődarabokon célszerűen úgy rendezzük el, hogy két (d) ujj között feküsznek és így az ujjak között (i) áttörés fölé kerülnek. Az áttöréseket azonban olyan szélesre is 60 hagyhatjuk, hogy több ujjra terjedjenek ki. Ez lényegesen előmozdítja a szemétrészek gyors levezetését és kiürítését. A késvezetékbe került szemét és egyéb gátló részek eltávolítását még hatásosabban el- 65 érhetjük azáltal, ha a késsel vagy a késsínnel kapcsolatban kotrókat alkalmazunk, amelyek a szemetet a Vezetékekről lekotorják és az átejtő nyílások felé terelik. Az e fajta kotrók elrendezése és ki- 70 képzése különféle lehet. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál maguk a (g) késlapok működnek kotrókként és pedig úgy, hogy két rendes hosszúságú késlap közé, melyek hátsó szélükkel a (c, cl) vezető dara- 75 bok fölé nyúlnak, egy rövidebb késlapot iktatunk be, amelynek (gl) hátsó széle a mellette fekvő késlapok szélénél beljebb fekszik. Ennélfogva a megrövidített kés-Jap a (c, cl) vezető darabot többé-ke' 80 vésbbé szabadon hagyja és e fölött a szomszédos késszélekkel határolt bemélyedés képződik, amely a szemét részecskéket befogadja, ahonnan azután a kés ide-oda mozgása folytán a legközelebbi átejtőnyí- 85 lásba tereltetnek. Az 1—3. és 9. ábrák szerinti ismert négyszögű keresztszelvény helyett a kaszagerendát egy vagy több a 4. és 10. ábra szerinti szelvényű (c2) vagy az 5. és 11. ábra szerinti szelvényű (c3) 90 vagy pedig a 8. és 14. ábra szerinti szelvényű (c6) vezetőelemmel is elláthatjuk. A találmány szerint ezeknél a szelvényalakoknál lényegesen a kés mögötti függélyes elülső felületnek (e) ütközőfelület 95 pontosan vagy megközelítőleg függélyes kiképzése, mely felület adott esetben magasabb a késvastagságnál. A találmány szerint a 6. és 12. ábrabeli négyzetes keresztszelvényű (c4) vezetődarabakat is 100 minden további nélkül alkalmazhatjuk. Az ilyen sínt célszerűen a (d) ujjakban kiképezett síilyesztett (n) horonyban rögzítjük; ez azt a lehetőséget nyújtja, hogy a sínt lekopása esetén megfelelően megfor- i05 díthassuk és három többi oldala egyikét allíthassuk az (f) késsín alá, míg a 4. és 5. ábra szerinti szelvényű síneknél csalt a két szárny felcserélése jöhet tekintetbe. A vezeték továbbá, amint ez a 7. és 13. ábrán no látható, ismert módon, az (a) gerendából kidolgozott lépcsős (c5) lécből is állhat, vagy a 8. és 14. ábra szerint Z-alakú (c6) sín is lehet. Minden esetben azonban az összes áb- 115 rázolt vezeték-alakoknak az a jellegzetessége, hogy a (kl) átejtőnyílásaik vannak, amelyek kivágás, lerézselés útján vagy