101041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás híg illó zsírsavaknek koncentrált alakba való átvitelére
— 2 -különítése után a sav a savanyú acetátból, — amely adott esetben előzőleg pl. forró levegővel szárítható, — pl. desztilláció útján állítható elő. Eközben káros, 5 nem kívánatos mellékreakciókhoz, pl. aeetonképződéshez vezető, pl. 300" és ennél magasabb hőmérsékletek, elkerülendők. A desztillációt pl. 200° körüli hőmérsékleten foganatosíthatjuk és úgy vákuummal, 10 mint anélkül dolgozhatunk. A maradék acetátot, valamint az acetátlúgot a folyamatba visszavezethetjük. Ahelyett, hogy a keletkezett savanyú sót, pl. savanyú kaliumacetátot, megbontás útján koncen-15 trált szabad savra dolgoznók fel, felhasználhatjuk azt magábanvéve vagy más módon is dolgozhatjuk fel, pl. egyéb sók, észterek és máseffélékké. Káliumacetát helyett egyéb alkalmas 20 sók, pl. egyéb alkáliák acetátjai vagy a földalkáliáké, adott esetben sóelegyek is alkalmazhatók. A sók ill. sóelegyek pl. koncentrált oldatok alakjában vagy szilárd alakban is alkalmazhatók. Az utóbbi 25 esetben ajánlatos valamivel magasabb hőmérsékletet alkalmazni és a sókat a kezelendő oldattal jól összekeverni. Az eljárás alkalmas híg savak, pl. a legkülönbözőbb koncentrációfokú ecetsav 30 koncentrálására, ú. m. pl. erjedési ecet, hulladékecetsav —- amilyen pl. az acetilcelluloza gyártásánál és egyéb üzemekben áll elő. — Használható azonban a nyers faecet koncentrálására is. Ezen kiindulási 35 anyag feldolgozásánál, — amely adott ecetben előzetes kátránytalanításnak vethető alá — kitűnt, hogy a jelenlevő empireumatikus alkotórészek egy része ugyan bejut az orgános oldószerbe, a ká-40 liumacetátlúgokba azonban nem. Esetleg jelenlevő hangyasav a kristályokba nem kerül be. Az eljárás azzal a nagy előnnyel jár, hogy hőfogyasztás nélkül, vagy igen cse-45 kély, gyakorlatilag számba nem jövő hőíogyasztással foganatosítható. Úgy találtuk továbbá, hogy sok esetben nem kell a savanyú sót előbb, mint ilyen elkülöníteni, hanem gyakran előnyös le 50 het, ha azt közvetlenül abban az alakban, amelyben előállítottuk, pl. kásaalakban vagy koncentrált oldata alakjában feldolgozni, pl. olymódon, hogy azt olyan hőmérsékletre hevítjük, melynél belőle a 55 koncentrált sav ledesztillál. Ez a munkamód pl. az ecetsav nátriumsójának vagy a nátriumsót tartalmazó sóelegyeknek. alkalmazásánál mutatkozott előnyösnek, így pl. koncentrált oldatban vagy kásaalakban kapott savanyú ecetsavas ná- 60 trium kb. 170—200°-ra hevítve a savat koncentrált alakban adja le. Vákuum alkalmazásánál az ecetsav lehajtása kb 220°-on teljesen befejeződött. Ennek a munkamódnak egyebek közt lényeges elő- 65 nye a készülék leegyszerűsítése, minthogy a hűtőkészülék, a centrifugák, valamint egyéb a kikristályosított sók leválasztásához szükséges készülékek elmaradnak; kiválóan alkalmas pl. a nyersfaecet fel- 70 dolgozására is, mert az ebből kapott sóban esetleg jelenlevő kátrány a 200— 220°-ra való hevítésnél majdnem oldhatatlanná válik és könnyen eltávolítható. Az orgános oldószerveszteségek is csökken- 75 nek, minthogy valamennyi művelet zárt edényekben foganatosítható. Az eljárás a kristályosítás elmaradása ellenére is kiváló tisztaságú savat szolgáltat, mert az előpárlati és nagyrészt az utópárlati tisz- 80 tátalanságok is a koncentrált ecetsav ledesztillálásakor elkülönítve felfoghatók és a koncentrált ecetsav adott esetben ezek maga is egy második desztilláció alkalmával csupán bizonyos magasabb forr- 85 pontú anyagoktól választandó el. Szabadalmi igények: 1. Eljárás híg illó zsírsavak koncentrált alakba való átvitelére azzal jellemezve, hogy a savaknak orgános oldó- 90 szerekben való oldatához olyan sókat adunk, amelyek az illető savval savanyú sókat alkotnak. 2. Az 1. igényben védett eljárás további kiképzése, azzal jellemezve, hogy az 95 előállított savanyú sókat önmagukban véve ismeretes módokon, azok megbontása útján koncentrált savakká alakítjuk át. 3. Eljárás illó zsírsavak orgános oldósze- 100 rekben való oldatainak előállítására az 1. és 2. igényben védett eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy híg illó zsírsavak vizes oldatait olyan orgános oldószerekkel hozzuk össze, amelyek a 105 savat oldani képesek és víztől könnyen különválaszthatók. 4. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ecetsavat a 3. igénypont szerinti no orgános oldószerekkel, vagy oldószerek elegyeivel hozzuk össze és az előállott oldatból a savat kaliumacetáttal vagy ezen sónak más acetátokkal való elegyeivel kivonjuk. 115 5. Az 1—4. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve,