101036. lajstromszámú szabadalom • Hangkeltésre és hangerősítésre szolgáló menbránrendszer

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLÍI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101036. SZÁM. — IX/tl. OSZTÁLY. Hangkeltésre és hangerősítésre szolgáló membránrendszer. Déri György oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 21-ike. A telefoniában, rádiótechnikában, beszélőgépeknél stb. használatos, hangkeltésre szolgáló membránok sok tekintetben nem előnyösek, így pl. önrezgésszámuk 5 beleesik a hang-frequenciákba, miáltal hang-torzítások és rezonánciajelenségek lépnek fel; hátrányos továbbá, hogy az alkalmazott membránok aránylag kis felületűek és ennélfogva az általuk moz-10 gásba hozható levegőmennyiség kicsiny, ami a hangerősség rovására megy. Bejelentő azt találta, hogy e hátrányokat kis helyszükséglet fenntartása mellett kiküszöbölhetjük, ha a membránt több, 15 egymással összefüggő, különböző önfrequenciájú felületből álló rendszer gyanánt képezzük ki, amely felületek egymás körül vagy egymás mellett vannak elrendezve. A felületek anyaga gyanánt elő-20 nyösen kis fajsúlyú anyagot, pl. pergamentet, kéregpapírt, furnérlemezt stb. használunk. Az így kiképezett Összetett membrán célszerűen közös rezgéskeltő mechanizmussal bír. A membrán ilyen ki-25 képzésénél a rendszer egyes felületei között különböző hosszúságú, illetve keresztmetszetű levegőrétegek keletkeznek, amelyek különbözőképpen hangolt sípok gyanánt működnek. A rendszer tehát nem 30 bír egy kifejezett rezonánciaponttal, miáltal egyszerű membrán alkalmazása esetén fellépő rezonánciajelenségek kiegyenlítődnek és tág frequenciahatárokpn belül természetes ós torzításmentes hang-35 visszaadás érhető el. A találmány szerinti membránrendszer nagy előnye továbbá, hogy kis helyszükséglet mellett nagy felületénél fogva aránylag nagy levegőtömeget képes rezgésbe hozni, tekintettel arra, hogy az egyes membránrészeknek hatása 40 összegeződik. A találmány egyik foganatosítási alakjánál a membránrendszert egy lapból kúp-, illetve csonkakúpalakban spirálisan sodorjuk össze. A membránrendszer egyik 45 pontján helytállóan van megerősítve, míg egy másik pontjára a rezgéskeltő rendszer rezgést átadó szerkezeti eleme hat. A rezgést keltő rendszer maga nem képezi a találmány tárgyát és bármilyen ismert 50 szerkezetű lehet. A membránt ezenkívül bármilyen más módon, így előnyösen hengeralakban is összesodorhatjuk. A találmány másik foganatosítási alakjánál a membránrendszert egymásba tóit 55 különböző nyílással bíró kúpalakú felületek képezik, amelyek csúcspontjaikban össze vannak fogva. Ezen foganatosítási alak a rezgéskeltőrendszerrel hasonló módon hozható kapcsolatba, mint az előbb 60 ismertetett foganatosítási alak. A találmány egy további foganatosítási alakjánál a membránrendszert különböző nagyságú párhuzamos lemezekből képezzük ki, amelyek keretbe vannak foglalva. 65 Lehet azonkívül a lemezeket különböző vastagságban és különböző anyagból kiképezni. Ezen foganatosítási alak különösen alkalmas arra, hogy tetszőleges szerkezetű beszélőkészülékkel összefüggésben, 70 mint rezonátor működjék, anélkül, hogy a rezgőrendszerrel közvetlen összeköttetésben állana. Ecélból a beszélőkészülé keket csupán a különböző hosszú párhuzamos lemezeket tartalmazó keretre kell 75 rászerelni. Ezáltal ugyanaz a hatás érhető el, mint egyes ismeretes hangszerek-