101026. lajstromszámú szabadalom • Fürdőkályha

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101026. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Fürdőkályha. Töreky Sándor bádogos, víz- és gázszerelő Budapest. Pótszabadalom a 94456. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi március hó 12-ike. A találmány tárgya a 94456. lajstrom számú szabadalom leírásában ismertetett és igénypontjában védett fürdőkályhának egyszerűsített kivitele. 5 A törzsszabadalom szerinti fürdőkályhában központosán elhelyezett, elzárólappal elzárható füsteső és körülötte a kályha belső köpenyéig érő spirállemez van elrendezve s a kályha víztartányának alsó 10'részét felső részével a spirállemez szélein áthatoló, vízelőmelegítő csövek kötik össze. Kisebb lakásokban a fürdőkályhának olcsóbb kiviteli alakja lévén kívánatos, a 15 találmány szerint, a fent említett, központosán elhelyezett füstcsövet a spirállemezzel együtt elhagyjuk, azonban a vízelőmelegítő csövek megmaradnak. A kályha belső köpenyének átmérője, az említett két 20 alkatrész elhagyása folytán, a törzsszabadalom szerinti, belső köpeny ónéi kisebbre, nevezetesen fent a kályhához csatlakozó, füstelvezető csőével egyenlőre vehető, aimivel rézanyagmegtakarítást érünk el, !5 a kályha tehát olcsóbban állítható elő. A törzsszabadalom szerinti, külső köpeny meghagyása mellett a víztér így megnövekednek, de ha kisebb vízterű kályhával is megelégszünk, a külső köpeny is kisebb 10 átjmérőjű lehet a normálisnál, amivel az előállítás költségében még további megtakarítást érünk el. A kályha hideg, belső köpenyén begyújtáskor lecsapódó víz felfogására ebben az 5 egyszerűsített kiviteli alakban is ugyanolyan vízgyűjtőcsatornát alkalmazunk, mint a törzsszabadalom szerinti kályhában, azon szintén a kályha víztér ének alsó széle alatt elrendezve. A találmány tárgyát az 40 1. ábra hosszmetszetben, a 2. ábra keresztmetszetben tünteti fel. Az alul, felül zárt (1) külső és (2) belső köpenyből álló fürdőkályha belső (2) köpenye maga a füstcső, melyhez fent, köz- 45 vetlenül, a füstelvezető (3) cső csatlakozik, mely célszerűen ugyanolyan átmérőjű, mint a (2) cső. E (2) cső egyenes és vertikális elrendezésű ós belsejében vannak elrendezve a kályha víztartányának 50 alsó részét felső részével összekötő (4) vízelőmelegítőcsövek, melyeket vertikálisan vagy a füsttel való behatóbb érintkezés céljából ferdén, esetleg spirálalakban vezethetünk. A vízelőmelegítőcsövek egyike, 55 a rajzon a (4a)-val jelölt cső, a 2. ábra szerint, a. többihez képest, központos elrendezésű lehet. A (2) köpeny sima vagy jobb hőátadás és kedvezőbb tágulásviszonyck elérésére hullámos kivitelű lehet. 60 Az (5) vízgyűjtőcsatorna, mely az 1. ábrában látható, hasonló kivitelű, mint amilyen a törzsszabadalom szerinti kályhában van alkalmazva. A találmány szerinti fürdőkályha a 65 normálisnál alacsonyabbra építhető, ezzel is olcsóbban állítható elő az ismert Neptun-kályhánál s emellett az is előnye, hogy segélyével kevesebb tüzelőanyaggal, gyorsabban s ugyanannyi idő alatt, több 70 meleg vizet állíthatunk elő, mint a Néptun-kályhában. Lényeges előnye azonban főleg az, hogy amikor csak kevés meleg vízre van szükségünk, pl. zuhanyozáshoz vagy mosakodáshoz, nem szükséges a 75 kályha egész víztartalmát feltmelegíteniink, mint a Neptu n-ká 1 yhában, mert a