101001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldódó antimonsók előállítására

19MÖ. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR 5TBÍLT! SZABADALMI BIBÓSJU Cl 4 i^l M í\ O Íj t\ ADALMI LEÍRÁS I01001. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás vizben oldódó antimonsók előállítására V Chemisoho Faluik vorm. Sandoz Basel. '•ejeleati-s napja 1929 évi november hó 19 ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 30-ika. .ííg az antimon egyszerű sói hidrolízis révén vízben többnyire nem a<lnak tiszta oldatot, a komplexen sávhoz kötött anti­nou-molekula aíjg mutatja már ezt a gyakran / • >:m érzett tulajdonságát. Az ^ntimoni!vegyületeknek azonban vizes ddataikbar a neutráiisponttól gyakran íagyon eltör- reakcióik vannak; a több­lyire használt hánytntóborkő például déggv savanyfein reagál. Ha megkísérel ük a Savas reakciónak alkaliával való eiwöiöb&lUBét, az oldat, bázisos antimon­t'üyiiJete! kiválása közben, megzavara-Ama kísérleteink közben, hogy áldozok lói az ántimonnak a monótTárbonsavak­cal való könnyen ós tisztán oldódó vegyii­eteit állítsuk elő, azt láttuk, bogy a lénytatőborkftből ásványi savval kicsap­uxtó antimonoxidhidrát pl. vizes glukon­lavban ugyan könnyen oldódik, hogy izonbau az oldatból leválasztott reakció érmék vízben többé nem ad tiszta olda­ot, hanem épúgy, mint. az egyszerű anti­nonsók hrdrolitikusan elbomlik és csak {lükonsav vagy nátronlúg hozzáadására id tiszta oldatokat. A nátronlúggal elő­illított oldat ennélfogva a glukonsavnak intimonnal és nátriummal való valamely 'együletét kell hogy tartalmazza és a kí­érlet megmutatta, hogy antimonoxid­lidrát közömbös, vizes nátriumglukonát­ildatban valóban oldódik. Ezt a meg­igyelést azért kell meglepőnek monda­lunk, mert az antimonnak szerves savak­ial képezett legtöbb ismert sója, pl. hány­atóborkő, antimonihixálsav stb. rendsze­rit két- és több-bázisú savakból vezet­tető le, amikor is feltételezhető, hogy az sgyik karboxilcsoport a SbO komplexum által telítődik és a másik, szabad hidro­génje íolytárt, söképzésre pl. alkaliákkal képes marad, míg a jelén, esetben egy­bázisú karbonsavak antimonvegyuleteiről van szó. \z antinionoxidhidrátnak nútriumglu konátban való oldása útján, kapott nát­iiumantimonglukonát 1 mol. nátrium ílukonátra 1 atom antimont tartalmaz, valószínűleg komplex vegyület ben; ' ízes oldata savanyúén, reagál és aátronl ággal majdnem közömbösíthető. A sónak gyen­gén alkalikus oldatai előbb \ ilágosak ma­radnak, de állásnál zavarosodnak ée pedig annál gyorsabban, minél erősabben a 1 ká­li kusalc és minél magasabb hőmérsékle­teknek vetjük őket alá. Ezt a hátrányt, amint később tapasztaltuk, akként lehet kiküszöbölni, hogy ilyen oldatokiioü al­kaliglukonátokat adunk. így oly oldat, mely 1 rész nátriumán timonilglukonátra 1.5 rész nátriumglukonátot tartalmaz, kö­zömbösíthető vagy gyengén lúgosítható anélkül, hogy zavarosodástól kellene tar­tanunk, amikor is az oldat még forró víz fürdőben órákon keresztül tartó hcvw& nél is tiszta marad. Az új, tisztán oldódó és tartós antimon sók előállítása céljából antimonoxidhidrá­tot oly monokarhonsavak alkalisóinak vi­zes olda taiva 1 kezelü nk, melyek aldozokböl oxidáció útján pl. a 461370. számú német szabadalomban leírt módon állíthatók elő, mint amilyenek a glukonsav, galaktonsav, iaktobionsav stb. Az eljárás esetleg oly módon is foganatosítható, hogy az az an­timonoxidhidrátot tolös mennyiségű kar­bonsavval oldatba hozzuk és a "fölösleget alkalival kötjük le. A jelen eljárás szerint előállított új an-

Next

/
Thumbnails
Contents