101001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldódó antimonsók előállítására

19MÖ. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR 5TBÍLT! SZABADALMI BIBÓSJU Cl 4 i^l M í\ O Íj t\ ADALMI LEÍRÁS I01001. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás vizben oldódó antimonsók előállítására V Chemisoho Faluik vorm. Sandoz Basel. '•ejeleati-s napja 1929 évi november hó 19 ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 30-ika. .ííg az antimon egyszerű sói hidrolízis révén vízben többnyire nem a<lnak tiszta oldatot, a komplexen sávhoz kötött antinou-molekula aíjg mutatja már ezt a gyakran / • >:m érzett tulajdonságát. Az ^ntimoni!vegyületeknek azonban vizes ddataikbar a neutráiisponttól gyakran íagyon eltör- reakcióik vannak; a többlyire használt hánytntóborkő például déggv savanyfein reagál. Ha megkísérel ük a Savas reakciónak alkaliával való eiwöiöb&lUBét, az oldat, bázisos antimont'üyiiJete! kiválása közben, megzavara-Ama kísérleteink közben, hogy áldozok lói az ántimonnak a monótTárbonsavakcal való könnyen ós tisztán oldódó vegyiieteit állítsuk elő, azt láttuk, bogy a lénytatőborkftből ásványi savval kicsapuxtó antimonoxidhidrát pl. vizes glukonlavban ugyan könnyen oldódik, hogy izonbau az oldatból leválasztott reakció érmék vízben többé nem ad tiszta oldaot, hanem épúgy, mint. az egyszerű antinonsók hrdrolitikusan elbomlik és csak {lükonsav vagy nátronlúg hozzáadására id tiszta oldatokat. A nátronlúggal előillított oldat ennélfogva a glukonsavnak intimonnal és nátriummal való valamely 'együletét kell hogy tartalmazza és a kíérlet megmutatta, hogy antimonoxidlidrát közömbös, vizes nátriumglukonátildatban valóban oldódik. Ezt a megigyelést azért kell meglepőnek mondalunk, mert az antimonnak szerves savakial képezett legtöbb ismert sója, pl. hányatóborkő, antimonihixálsav stb. rendszerit két- és több-bázisú savakból vezettető le, amikor is feltételezhető, hogy az sgyik karboxilcsoport a SbO komplexum által telítődik és a másik, szabad hidrogénje íolytárt, söképzésre pl. alkaliákkal képes marad, míg a jelén, esetben egybázisú karbonsavak antimonvegyuleteiről van szó. \z antinionoxidhidrátnak nútriumglu konátban való oldása útján, kapott nátiiumantimonglukonát 1 mol. nátrium ílukonátra 1 atom antimont tartalmaz, valószínűleg komplex vegyület ben; ' ízes oldata savanyúén, reagál és aátronl ággal majdnem közömbösíthető. A sónak gyengén alkalikus oldatai előbb \ ilágosak maradnak, de állásnál zavarosodnak ée pedig annál gyorsabban, minél erősabben a 1 káli kusalc és minél magasabb hőmérsékleteknek vetjük őket alá. Ezt a hátrányt, amint később tapasztaltuk, akként lehet kiküszöbölni, hogy ilyen oldatokiioü alkaliglukonátokat adunk. így oly oldat, mely 1 rész nátriumán timonilglukonátra 1.5 rész nátriumglukonátot tartalmaz, közömbösíthető vagy gyengén lúgosítható anélkül, hogy zavarosodástól kellene tartanunk, amikor is az oldat még forró víz fürdőben órákon keresztül tartó hcvw& nél is tiszta marad. Az új, tisztán oldódó és tartós antimon sók előállítása céljából antimonoxidhidrátot oly monokarhonsavak alkalisóinak vizes olda taiva 1 kezelü nk, melyek aldozokböl oxidáció útján pl. a 461370. számú német szabadalomban leírt módon állíthatók elő, mint amilyenek a glukonsav, galaktonsav, iaktobionsav stb. Az eljárás esetleg oly módon is foganatosítható, hogy az az antimonoxidhidrátot tolös mennyiségű karbonsavval oldatba hozzuk és a "fölösleget alkalival kötjük le. A jelen eljárás szerint előállított új an-