100968. lajstromszámú szabadalom • Asztal csonttörések X-sugaras kezelésére

— 6 -helyzetében a (102) rúgó tartja meg. A (100) horgonnyal a (103) mozgatható vagy rezgő kontaktus van összekötve, mely a horgonnyal együtt mozog. 5 A (103) kontaktussal a (104) helytálló kontaktus működik együtt. A (100) hor­gony és a (101) vasmag közötti köz változ­tatására, vagyis a (97) stabilizátor beállí­tására a (105) íogantyús csavar szolgál. 10 A (88) száltranszformátor primer teker­csével a (106) ellenállás van sorbakap­csolva, melynek az áramkörbe való bekap­csolását és kikapcsolását a (103, 104) kon­taktusok működése idézi elő. Ha e kontak-15 tusok egymással közvetlenül érintkeznek, akkor az ellenállás ki van kapcsolva, ha ellenben e kontaktusok egymástól el van­nak távolítva, akkor az elektromotoros erőnek ezen kontaktusok közötti áramlása 20 folytatódik ugyan, azonban csak a (106) ellenálláson keresztül, amint az a jelen­legi X-sugár-technika stabilizáló készülé­keinek gyakorlatában szokásos. A (90) sugárcsövek, a (84) nagyfeszült-25 ségű transzformátorok és a (87) száláram­transzformátorok mind a (37), illetve (53) tartályban foglalnak helyet, mely a gyors hősugárzás céljából szárnytoldatokkal van ellátva, mimellett a transzformátorok 30 és sugárcsövek a 100024. számú szabada­lomban leírt és feltüntetett módon van nak felszerelve. A sugárcsőkészülékek olajba vannak merítve, ahol is a szigetelő olaj az (53), 35 illetve (37) tartályt teljesen megtölti. Az egyik vagy mindkét (37, 53) tartállyal kapcsolatban a 100024. számú szabada­lomban leírt biztonsági kiterjeszkedő tes­teket alkalmazhatjuk. 40 Megjegyzendő, hogy a (37) és az (53) tartályokban lévő áramkörök egymással megegyeznek vagyis a két esetben azonos elrendezést alkalmazunk. Ha a két tar tályt együttesen működtetjük, akkor in-45 kább párhuzamos, mint sorbakapcsolási alkalmazunk. Ekként közös (97) stabilizá­tort, közös (80) autótranszformátort, (78) íőkapcsolót, valamint közös (83) volt métert és (97) ampermétert lehet hatáso-50 gan használni. A (77) kapcsolóállványban, valamint a (37) és (53) tartályokban lévő különböző készülékekhez vezető áram­körök a rajzokon minden további magya­rázat nélkül könnyen követelhetők, amíg 55 a különböző készülékek működési módjál részletesen ismerteti a 100024. számú sza­badalmi leírás. A berendezés használati, illetve műkö­dési módja lényegileg a következő: Miután a beteget a (10) asztalon elhe- 60 lyeztük, a körülményekhez képest akár a rajzon jelzett, akár más alkalmas törés helyreigazító, illetve nyújtókészülékeket veszünk használatba, az orvostudományi ismereteknek megfelelően. A (37) tartály 65 a benne lévő készülékekkel együtt rend­szerint az asztal alatt van elhelyezve ég ezen az oldalon való felszerelési módja ré­vén az asztal hosszirányában beállítható, A (37) tartályt a (10) asztal mentén mind TM addig mozgatjuk, míg az az asztallapon lévő beteg alatt a kívánt helyzetet nem foglalja el. Magától értetődik, hogy a (13) asztallap az X-íényt átbocsátó anyagból, pl. fából és célszerűen egyúttal oly anyagból ké szül, mely csak igen csekély másodlagos sugárzást idéz elő. A (13) asztallapon lévő betekre bocsájtott X-fény mennyiségének szabályozására és központosítására a (38) 80 zárat használjuk. Miután a beteg helyzetét fizikai eszkö­zökkel meghatároztuk és fentiek értelmé­ben alkalmasnak talált nyújtókészüléket rákapcsoltuk, az X-sugárkészülékek egyi 85 két hozzuk működő helyzetbe, mely készü­lékek közül az egyik, mint már jeleztük, rendszerint az, asztal alatt, a másik pedif.) a7. asztal oldalán van elhelyezve. Mint fentebb már jeleztük, a (37) tar- 90 tályban lévő készülékektől származó su­gárzás a (10) asztal (13) lapján hatol át Az (53) tartályban lévő készülékek sugár­zása, a tartály üzemi helyzetében, arra van hivatva, hogy a beteg ugyanazon test- 95 részén hatoljon át, melyen megelőzőleg a (37) tartályban lévő sngárcső sugárzása járt át, azonban oly irányban, mely kö­zelítőleg derékszög alatt áll a (37) tar­tályban foglalt csőből kibocsájtott X-fény 10 áthatolási irányára. Mihelyt a nyújtókészülékeket haszná latba vettük, ami a szokásos módon a beteg tagjaira gyakorolt közvetlen húzás vagyis a tört részek nyújtása vagy egy- 10 mástól való elhúzása révén történik, úgy hogy a kellő időpontban a tört részek ak­ként szabadulnak fel, hogy azoknak egy­mást kiegészítő módon való összeillesztése válik lehetővé, úgy az ilyen húzásnak ha- 11 tását kellően megfigyeljük. Ha a tört ré­szek természetes úton nem találnak kel­lően egymásra, akkor a tört csontrészek­nek a beteg húsán keresztül való fizikai

Next

/
Thumbnails
Contents