100963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolaj, kátrány- és szurokdiszperziók előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 23

4-én. MAGYAi: KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 100963. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás ásványolaj-, kátrány- és szurokdiszperziók előállítására. Naamlooze Vennootschap De Bataafsche Petroleum Mij s'Grave uh ag-en. A bejelentés napja 1929. évi október hó 15-ike. A találmány védőrétegek létesítésére is alkalmas olyan diszperziók előállítására vonatkozik, melyek bizonyos elektrolitokat tartalmaznak, melyek a diszperzió saját-5 ságait bizonyos tekintetekben javítják, de amelyek normálisan kisebb-nagyobb mérvű kipelyhedzést idéznek elő. A kipelybedzés alatt a diszperz-részecskéknek fürtös csoportokká való egyesülé-10 sét kell érteni, mely megkülönböztetendő a teljes koaleszcenciától és koagulációtól. Ámbár a találmány szerinti eljárás sokféle anyagra alkalmazható, a következőkben olyan diszperziókkal kapcsolatban is-15 mertetjük, melyek finoman eloszlott, célszerűen ásványi anyagok segélyével diszpergált aszfaltból, kátrányból, szurokból stb. és egy őket nem oldó diszpergáló-közegből állnak. A találmány kiterjed azon-20 ban más diszperzoidokból és diszpergáló közegekből álló diszperziókra is. A találmány azon felismérésen alapul, hogy elektrolitek bizonyos értelemben a diszperziók minőségét javítják. A taiál-25 mány értelmében az elektrolitot vagy a diszpergáló-közeghez, vagy a diszperzióhoz adagoljuk, vagy mindkettőhöz. Az eljárás egyik foganat osítási esetével, midőn diszpergáló-szer gyanánt agyag, 80 bentonit, kolloidális oxidok, hidroxidok vagy szilikátok finom porát alkalmazzuk, ezeket előbb vízzel szuszpendáljuk s e szuszpenzióhoz adagoljuk az elektrolitot. Ha savas reakciót akarunk elérni, savakat, 35 pl. kénsavat, sósavat, foszforsavat, krómsavat, oxálsavat, benzoésavat, stb. adagolunk, de savas reakciójú sók is alkalma-15 50 sak, mint pl. káliumbikromát, aluminiumszulfát, savas nátriumfoszfát, savas kálciumfoszfát stb. Ezen elektrolitoknak ked- 40 vező hatása abban áll, hogy a velük készült emulzió kiszáradásakor visszamaradó vízmentes hártya gyorsabban éri el a maximális vízhatlanságot, mint egyébként. Más esetekben az elektrolitnak más különleges hatása is lehet, így pl. a káli umbikromáttal készült diszperzióból visszamaradó hártya erős rozsdagátló hatású. A legtöbb esetben már a savas reakciójú sók elégségesek a jelzett cél elérésére. Ha azonban a kívánt minőség létesítéséhez nagymennyiségű sóra lenne szükség, ajánlatosabb savakat alkalmaznunk, minthogy a vízben oldható sók túlságosan nagy 55 mennyisége az emulzióból keletkezett hártya vízállóságát és vízmentességét csökkentené. Természetesen savakat és savas sókat keverten is használhatunk; használhatunk azonban a savak vagy sók mellett közömbös, de sőt bázikus anyagokat, pl. magnézium- vagy kalcium-oxidot vagy hidroxidot; használhatunk végül bázikus anyagokat egymagukban is. Ha több különböző ilyen anyagot használunk, azokat egyszerre vagy egymás után keverhetjük be. A találmány egy másik foganatosítási módja szerint először elkészítjük a diszperziót s azután keverjük belé egyszerre vagy egymás után az elektrolitokat. Ezen esetben megtörténhet, hogy az elektrolit hozzáadásakor kipelyh edzés lép fel, ami azután a diszpergált anyag leülepedését okozhatná. A találmány szerint ezen hátrányt védőkolloid adagolása, vagy mecha- 75 60 65 70