100939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telített savaknak az előállítására, főleg zsírokból, illetve azoknak zsírsav keverékekben való dúsítására

Meg-jelent 19.'iO. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffgHHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100939. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás telített savaknak az előállítására, főleg zsírokból, illetve azoknak zsírsav keverékekben való dúsítására. Dr. Kaufmann János Pál egyetemi tanár Jena. A bejelentés napja 1929. évi december hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 27-ike. Telített zsírsavaknak a technikában némely célra nagyobb jelentősége van, mint a nem-telítetteknek. így pl. a gyertyaiparban és részben a szappaniparban fő-5 leg azokra a szilárd telített savakra van szükség, amelyeket a zsír megbontásánál (hasításánál) kapunk. Ha oly természetes zsírokat akarunk felhasználni, amelyek főleg folyékony, nem-telített savakat tar-10 talmaznak (azaz olajokat), akkor elsősorban hidrálást végzünk, majd a keményített zsírokat megbontjuk (hasítjuk), illetve szappanokká dolgozzuk fel. Azt találtam, hogy a megbontás és a 15 hidrálás műszakilag használható módon egy munkafolyamatban egyesíthető. Jelentékeny mennyiségű víznek a jelenléte és a képződött glicerin olyan viszonyokat létesít, amelyek — mint a hidrálás álta-20 Iában — egészen mások, mint az eddigelé szokásos zsírkeményítésnél. Eddigelé az volt a nézet, hogy nagyobb mennyiségű víz jelenléte a keményítést kedvezőtlenül befolyásolja. Továbbá a katalizatorokkal 25 való vegyületek képződése által katalizatorveszteségtől is tartottak. Azt is vélték, hogy a glicerin katalizatorméreg. Ennélfogva vagy a katalizatornak a keményítés folyamán, a glicerinképződés mérvé-30 ben növekedő hatástalanná válásától vagy pedig a katalizatornak — a zsírsavakhoz kötése által való — veszteségétől kellett tartani. Meglepetésszerűen egyik eset sem következik be. Hidrogenatmosz-35 férában a nikkelt a zsírsavak nem oldják, ha magas hőmérsékletű vízgőz van jelen. Ha mégis nikkelszappan képződnék, akkor az hidrolitikusan megbomlik és a hidroxid azonnal fémmé redukálódik. A kacalizator mérgezése sem következett be. Sőt ellen- 40 kezőleg a katalizatort, előzetesen gondosan megtisztított zsírok esetében, regenerálás nélkül sokszor használhatjuk. A katalitikus hidrálás valamennyi módszerét alkalmazhatjuk; előnyösen nikkel- 45 katalizatorokat használunk. A megbontáshoz ugyancsak az ismert módszereket alkalmazzuk és olymódon foganatosítjuk, hogy a reakciósmasszába előzőleg a katalizatort visszük be és azon, a folyamat 50 közben, hidrogént (vagy hidrogént tartalmazó gázt) vezetünk keresztül. A megbontás foka a bontószer mennyiségétől, a folyamat időtartamától és a hőmérséklet nagyságától függ. A keményítést a hő- 55 mérsékleten és a hidrogén nyomáson kívül a katalizator mennyiségével és minőségével szabályozzuk. E tényezők tekintetbevételével olajokból telített és nemtelített savak kívánt összetételű keveré- 60 keit állíthatjuk elő, ha nem törekszünk teljes hidrálásra. Telített és nem-telített zsírsavaknak ezen keverékét azután természetesen ismert módszerek szerint egymástól el is különíthetjük. A hidrogén 65 jelenlétének ezenkívül még az az előnye, hogy bomlási reakciókat, amelyek által a képződő savak sötétre színeződnek, még nagy nyomások és magas hőmérsékletek alkalmazásánál is megakadályoz. Továbbá 70 a hidrálásnál — mint exothermikus reakciónál — fejlődött hő a megbontási folyamatot elősegíti. Ha áramló vízgőzt alkalmazunk, akkor azt, hidrogénnel keverve, a katalizatorral ellátott zsíron körfolya- 75 matban keresztülvezetjük. A zsírt azonban