100926. lajstromszámú szabadalom • Éjjeli retesz szekrényes ajtózárakhoz
Meg-jelent 19 3O . évi szeptember hó 193 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100926. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Éjjeli retesz szekrényes ajtózárakhoz. „Vasárugyár Részvénytársaság Sopron", Sopron. A bejelentés napja 1930 évi február hó 9>ike. A bejelentés tárgya éjjeli retesz szekrényes ajtózárakra. A szekrényes ajtózárakat az elzárandó helyiség ajtajának belső oldalára szokták szerelni és ezen 5 ajtózáraknak a kilincsen és kulccsal működtetett záróreteszen kívül még külön, csakis az ajtó belső oldaláról működtethető, úgynevezett éjjeli retesze is van, melyet kézzel hozunk záróihelyzetbe és 0 hozunk vissza záróhelyzetéből. Mivel e retesz kívülről nem működtethető, betörés ellen fokozott biztonságot nyújt az esetben, ha azt a helyiségben tartózkodó egyén záróhelyzetbe hozza. 5 A találmány szerinti éjjeli retesz egyetlen lemezdarabból készül, melyet megfelelően kivágunk és meghajlítunk, amiáltal oly, tömeggyártásra alkalmas reteszt nyerünk, mely olcsó, tartós és ) mely a szekrényzárban jól van vezetve, és abban sem nem kotyog, sem pedig nem akadozik. A rajzon a találmány szerinti éjjeli retesznek egyik példaképpeni, kiviteli alak-1 ját, szekrényes ajtózárral kapcsolatban láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk: Az 1. ábra a szekrényes ajtózárnak és abba szerelt retesznek belső oldalát, a 2. ábra külső oldalát mutatja, a 3. ábra az éjjeli retesznek távlati képe, míg a 4. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint. Az ilyfajta éjjeli reteszeknek ismert részei a következők: a tulajdonképpeni (c) retesz, annak a zárszekrény belsejébe eső (f) ütközője, mely a retesznek a zárszekrénybőli teljes kihúzását megakadá- 40 lyozza, a reteszt két szélső helyzetében biztosító (e) lemezrúgó és végül a retesz hátsó lefeléirányuló (g) nyúlványa, mely a zárszekrény alsó falán át kinyúlik és melynél fogva a reteszt működtetjük. 45-A találmány szerint e (c) retesz, annak (f) ütközője és (g) nyúlványa egyetlen darab lemezből van kisajtolva, és pedig úgy, hogy lemezből a 3. ábra szerinti reteszalaknak síkba kifejtett alakját kivág- 50 juk, azután annak (e') végét kétrét viszszahajlítjuk és a (c) résznek a (g) részhez csatlakozó részén hajlítással ill. sajtolással az (f) ütköző-orrot létesítjük. A (c, c') részek közé az (e) lemezrúgót szorítjuk 55. be, melyet ezáltal helyzetében olcsón és megbízhatóan rögzítünk. A" (c) rész viszszahajlításával a retesznek az ajtózárszekrényből kinyúló részét kellőképpen megvastagítottuk. 6$ A (g) nyúlvány alsó részében annak kifelé néző oldalán résszerű, vízszintes (h) bevágás van, mely a (g) nyúlványt a (j) helyen megvékonyítja. A zárszekrény alsó (k) falában, a (j) résznek megfele- 65-lően (k) hosszrész van, amely a (j) részt vezeti, míg ugyanakkor a (h) rész a (k) zárfalnak felső és alsó oldalán vezetődik. A reteszt a zárszekrénybe oly helyzetben illesztjük, amelyben a (g) nyúlvány- 70' nak síkja a (k) zárfal (k') hosszrésének hosszirányába esik. Mihelyt a (h) bevágás a (k) zárfal síkjába ért, a reteszt 90°-kal elforgatjuk, mikoris a (h) bevágás a (k') hosszrés egyik határoló hossz- 75-szélére kerül és annak mentén vezetve van. Ezután a (c) retesz mellső végét a zárszekrény megfelelő reteszáttörésébe
