100895. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem (kapocs, nyereg) lapos tárgyakhoz

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100895. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Rögzítőelein (kapocs, nyereg) lapos tárgyakhoz. ílinz Fabrik Gesellschaffc m. b. H. Berlin-Mariendorf. A bejelentés napja 1929. évi február hó 21-ike. A találmány lapos tárgyakhoz, pl. lemezekhez, lapokhoz, kártyáikhoz stb. való rögzítőeleimekre (kapcsokra, nyergekre) vonatkozik, melyek a lapos tárgyak ösz-5 szekaposolói vagy azok hordszerkezetei vagy pedig kapcsok és jelzőnyergek (lovajsok). A találmány szerinti rögzítőelemek, kiképzésük folytán, a lapos tárgyon szotro-10 san ülnek, amellett azonban külön segédeszköz nélkül levehetők és a lapos tárgyiakait, pl. regiszter- vagy könyvlapokat és kártyákat rögzítik, egymással összekapcsolják, vagy egymástól megkülönböz-15 tethetővé teszik. A találmány szerinti rögzítőeleinnél a kártya szegélyére kapcsolható lapos lemeznek váltakozva ellentétes irányokban kiszögellő szárai és ezeknek végén egy-20 másfelé néző nyúlványai vannak. A r'ajz a találmány több példaképpeni megoldási alaikját szemlélteti. Az 1, ábra előlnézet, a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala szerinti, a 25 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerinti metszetben (U) rögzítőelemet, pl, jelzőnyerget szemléltet. Mint a 3, ós 4. ábrákból kitűnik, ez az elem (13, 14, 15) száraival két oldalról 30 fogja át a (12) regiszterkártya szegélyét, A szárak (16, 17) nyelvek Vagy fogak alkotta nyúlványokkal vannak ellátva, melyeik felváltva, alulról és felülről fogódénak a (12) regiszterkártya (20) nyí-35 lásaiba. A 4. ábrában szemléltetett példánál a (13, 15) szárak (16, 18) fogai felülről fogódznak a (20) kivágásba, a (14) szár (17) foga pedig alulról. A szárak fogai kis-40 méretűek, azaz keskenyek, úgyhogy a kártya szegélyén csak apró nyílásokra van szükség, úgyhogy a kártya anyagát kíméljük. Ha a rögzítőelemek fogainak és a kártya hozzátartozó nyílásainak vagy mélyedéseinek osztása egyenlő, tehát ha 45 őket egymástól egyenlő távolságban rendezzük el, akkor a rögzítőefemet vagy jelzőnyergeit a kártya szegélyének bármely helyéire áthelyezhetjük. Minthogy a szárak fogai kétoldalit íogódzniak a kár- 50; tyáJk'ba, a rögaítőelem vagy nyereg alsó szegélyein, a lapos tárgy, pl. a kártya mindkét oldalán, úgyszólván zárva van; ennek az az előnye, hogy a szomszédos kártyák nem tolódhatnak be a rögzítő- 55-elembe. A rögzítőelemek nyelvek, fogak, kiszögelések, kampók stb. alkotta nyúlványok száraiinak száma természetesen háromnál nagyobb is lehet; de számuk kettő is 60 lehet. A szárakat azonban egymáshoz képest előnyösen úgy rendezzük el, hogy a test szegélyéhez képest végzett mindennemű billenő, forgó vagy lengő mozgás, mely a szárak egyikét, vagy a szárak egy részét a testtől eltávolítja, a másik szárat, vagy többet közülük, szorosabb befogódzásra késztet, Ez pl. a 4. ábrából minden bővebb magyarázat nélkül kitűnik- Pa a (11) lapot 70 vagy zászlót, pl. hátrafelé hajlítjuk, úgyhogy a (13, 15) szárak (16, 18) nyelveikkel leemelődnek, akkor a (17) nyelv szarosabban fogódzik be hozzátartozó (20) nyílásába, úgyhogy a rögzítöelem, vagy 75-a jelaőlovas neon távolítható el egykönynyen. Ha viszont a rögzítőelem (U) zászlaját előre hajlítjuk, akkor a (17) nyelv fent kilép (20) kártyaaiyílásából, de ugyanekkor (16, 18) fogak vagy nyelvek 80"