100891. lajstromszámú szabadalom • Védőréteg accumulatorok elektrolitjéhez

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI jHnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100891. SZÁM. — VH/i. OSZTÁLY. Védőréteg accumulátorok elektrolytjéhez. Dr. Diamant Gyula vegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 20-ika. Minthogy a használatos accumulatorok túlnyomó része hígfolyós és ennélfogva könnyen mozgó elektrolytoit tartalmaz, mozgás alkalmával kellemetlen jelensé-5 gek lépnek fel. Szállítható accumulatoroknál a mozgási sebesség nagyságának, vagy irányának változásánál egymástól különböző tehetetlenségi hatások érvényesülnek az accumulator merev alkat-10 részein és a hígfolyós elektrolyten, úgyhogy a folyadék kifreccsen. Emellett, úgy a szállítható, mint a helyhezkötött accumulatoroknál a töltés közben gáz fejlődik, mely az elektrolydet felkavarja 15 és szótporlasztja. Az- ezen hátrányok kiküszöböléséire kétféle eszközt javasoltak. Az egyik javaslat szerint az elektrolytet merevítik, pl. finomhézagú anyagok, üveggyapot, gel 20 stb. segítségével. Ezáltal azonban az accumulator belső ellenállása növekszik, míg az, elektrolyt mennyisége és mozgékonysága csökken. Ezért ezen módszer alkalmazási köre igen korlátolt. 25 A második javaslatnál az elektorlyt változatlan megtartása mellett, annak felfelé való mozgási lehetőségét korlátozzák. Ez lazán felfektetett lapokkal, ill. csak szellőzőn yílásokkal ellátott tömített 30 fedeleikkel, valamint az elektrolyten úszó folyadékréteggel történik, mely célra, pl. folyékony szénhydrogénefcet használnak. Tekintettel arra, hogy a lazan felfektetett fedelekkel, ill. fedőlapokkal a kitü-85 zött cél esak részben érhető el, meirt az elektrolytet nem zárják el teljesen és hogy az eltömített fedelek csak kisebb accumnlatorok'iál alkalmazhiaitók, az elektrolyten úszó folyékony védőréteg fe-40 lel meg látszólag legjobban a célniak. Neim szorul azonban bővebb magyarázatra, hogy a. folyékony védőréteg csali akkor válik be, ha minél sűrűbben folyós, ill. minél nagyobb a belső súrlódása, mert különben az elektrolyt helyett a védő- 45 réteg freccsen szét és porlad el. Sűrűn folyós védőréteg viszont azzal a hátránynyal jár, hogy a töltésnél keletkező gázok felhalmozódnak benne., ami habképződésre vezet. 50 A jelen találmány oly védőrétegre vonatkozik, mely a sűrűn folyós védőréteg előnyeit nyújtja, míg hátrányait mellőzi. A találmány szerinti védőréteg szilárd testek laza halmazatú részecskéiből áll. 55 Az ilyen védőréteg a sűrűn folyós védőréteggel azonos értékű ós a részecskék nagyságának megfelelő megválasztásával a gázoknak szabad útat enged, tekintet nélkül arra, hogy a védőréteg, a fel- 60 használt anyagok fajsúlyának megfelelően, az elektrolyt felszínéin, vagy felszínéiben úszik. A töltésnél keletkező gázok ezen védőréteg áthatolása után teljesen megtisztulnak az elporlasztott elektrolyt- 65 tói. E célból különösen célszerűnek bizonyult a védőrétegnek oly anyagokból való készítése, melyeikhez az elektrolyt egyáltalában nem, vagy csak tökéletlenül tapad. 70 Hogy az ilyen védőréteg anyagát az elektrolyt hatása alól elvonjuk, az elektrolyten valamely szokásos folyékony védőréteget alkalmazhatunk és a szilárd test laza halmazatú részecskéit ezen védő- 75 rétegbe, vagy a védőréteg fölé helyezzük. Míg folyékony védőréteg alikalmazáisánál szükséges, hogy fajsúlya kisebb legyen az elektrolyt fajsúlyánál, addig a szilárd test laza halmazatú részecskéiből 80