100880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék alacsony forrpontú folyékony égési anyag (pl. benzin) előállítására szenekből, kátrányokból, olajokból vagy bitumenes anyagokból

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100880. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék alacsony forrpontú folyékony égési anyag (pl. benzin) előállítására szenekből, kátrányokból, olajokból vagy bitumenes anyagokból. Dr. Romwalter Alfréd főiskolai tanár Sopron. A bejelentés napja 1929. évi december hó 5-ike. Alacsony forrpontú folyékony égési anyagokat kőolaj félékből és kátrányokból szakaszos lepárlással sokféleképen állítanak elő. Ipari jelentősége leginkább an-5 nak az eljárásnak van, mely a kátrányok szakaszos lepárlásával kapcsolatban keletkezett magas forrpontú szénhidrogén-* származékoknál a szükséges molekulabontást 200 atmoszférás molekuláris hid-10 rogénnel, 400° hőmérsékleten, katalizátorokkal végzi el. Ismeretes ezenkívül még Bergius eljárása, mely szerint szeneket 400° hőmérsékleten közvetlenül hidrogénezünk s folyósítunk és pedig molekuláris 15 hidrogénnel nagy nyomáson. Ezek az eljárások azonban nem gazdaságosak, mert a külön bevezetett hidrogén és a katalizátorok drágák és mert az alkalmazott nagy nyomás költséges berendezést igé-20 nyel. A jelen találmány célja már most oly eljárás és készülék létesítése, mellyel alacsony forrpontú folyékony égési anyagot az említett nyersanyagokból akként állít-25 hatunk elő, hogy sem különleges nyomást, sem külön katalizátorokat nem használunk és hogy gyűrűs kapcsolódású szénhidrogének hidroxilszármazékaiból a hidroxilgyökök oxigénjét szénmonoxiddal 30 Vagy nascens hidrogénnel az esetleges oldalláncokat pedig nascens hidrogénnel távolítjuk el. Ennek megfelelően a találmány szerint a finoman elosztott, azaz a porított vagy 35 gőzösített nyersanyagot 350—550° közt egy atmoszféránál kisebb parciális nyomású szénmonoxid és vízgőz együttes hatásának tesszük ki, a reakcióelegy átalakulása után pedig a kapott alacsony forrpontú hígfolyós égési anyagot elvezetjük. 40 A szénmonoxid és vízgőz kölcsönhatása következtében hidrogén keletkezik, mely a reakciótérben nascens állapotban igen energikusan végzi el a hidrogénezést. A cserebomlást a finoman elosztott nyers- 45 anyag nagy felületének katalizáló hatása gyorsítja. Az eljárás előnyei: az alacsony lepárlási hőmérséklet, az alacsony nyomás, az autokatalizis, az olcsó segédanyagok (generátorgáz és vízgőz), a folytonos 50 üzem és az, hogy foganatosítása rendkívül egyszerű berendezést igényel. Az eljárás egy példaképpeni foganatosítási módja abban áll, hogy porlasztott kátrányt szénmonoxidgázzal együtt a 55 megadott nyomáson oly reakciótérbe vezetünk, melyet a reakcióhőmérsékleten, 350—550° közt tartunk és melynek egyik végén túlhevített gőzt eresztünk be, másik végén pedig az eredményül kapott 60 égési anyagot elvezetjük. Az eljárást ugyancsak a találmány szerint oly készülékben foganatosítjuk, mely keverőtartályból és reakciókamrából áll; a keverőtartályhoz tartozik a szénmon- 65 oxidgáz bevezetőcsöve és a nyersanyag porlasztója; a reakciókamra egyik végén van a gőzbevezetőcső, másik végén a hűtő; a szénmonoxidgáz és a finoman elosztott nyersanyag keverékét a keverő- 70 tartályból egy cső vezeti a reakciókamrának abba a végébe, amelybe a gőzbevezető cső is torkollik. A mellékelt rajzban a találmányi készüléket példaképpen egy foganatosítási 75 alakban lüntettük fel.