100864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyoldalt zárt üreges tégláknak előállítására
Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100864. SZÁM. — XVlI/c. OSZTÁLY. Eljárás egyoldalt zárt üreges tégláknak előállítására. Gnöth Henrik gyáros Friesenhofen. A bejelentés napja 1929. évi julias hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 6-ika. Két oldalt nyitott, üreges téglák előállítására való tégla,szalagsaj tológépek a gyajkorlatban beváltak- Azonban egyoldalt zárt üregles téglák előállítására drága különle-5 g]es berendezések igényeltetnek és e,célra az olcsón dolgozó téglás ajtológép nem alkalmas. Jelen találmány szerint azonban sikerült egyoldalt fedélszerűen zárt, üreges 10 téglákat olykép előállítani, hogy a téglák a téglaszalagprésben elsősorban mindkét oldalukon nyitottan készülnek és azután bonyolult segédeszközök nélkül pótlólagos, igjen egyszerű munkamenetekkel egyoldalt 15 lezáratnak. A rajzon üreges tégláknak több kiviteli alakja van feltüntetve, melyek alapján az új eljárás elmagyarázható. Az 1. ábrán kétoldalt nyitott üreges tégla 20 keresztmetszete van feltüntetve úgy, mint azt a téglaszalagprésből kapjuk. A 2. ábra metszet A—B vonal irányában a pótlólagos megmunkálás után. A 3. ábra egy tégla keresztmetszetet mutat 25 és pedig bal oldalán, a^mint a téglaprést elhagyja és jobb oldalán a pótlólagos megmunkálás után. Megfelelő szájdarabmagok használatával a téglának (a) üreges csatornáit a gépen 80 befelé irányított (b), illetve (c) léc- vagy hídalakú kiugrásokkal látjuk el (1. ábra). A rajzon több kiviteli alak látható ési pedig négy és két kiugró (b) léccel, továbbá (c) kereszthíddal ellátott üreget. 35 Rendesen a tégla összes üregei-nél egy és ugyanazon kiképzést használjuk, azonban egy és ugyanazon téglánál az egyes üregek kiképzése különböző is leheit. A kiugró lécek, vagy hidak azt az anyagot szolgáltatják, mjeliy a tégla üregének egy 40 oldalú fedélszerű lezárására szükséges. E célból a találmány szerint a téglaszalagprést elhagyó téglát szilárd (d) alátétre állítjuk iés az (e) kölyűket (2. ábra) az (a) üregek hosi&záhan benyomjuk. A köh 45 lyíík a (b) léceket, vagy (c) hidakat ma gukkal viszik és ezt az anyagot a (d) alán tétre sajtolják, úgyhogy az üregek lezálratnak (2. áíbra). Ennek az utánkezelésnek még az az 50 előnye, hogy az üregek belső falai előnyös módon tömöríttetnek és simíttatnak. Feltétlenül nem szükséges az üregeiket kiugró lécekkel eiláitni, hanem: pl. a tégláikat hengeralakú üregekkel1 láthatjuk el 55 és ezeket a bevezetett kölyű segélyével négyszögletes vagy négys'zögalakban kibőívítjük (3. ábra). Azonkívül' a csatornáknak míár kezdetben a végalakot adhatjuk, csakhogy a keresztmetszetet valamivel kisebbre 60 szabjuk meg, mint amilyen a kölyű ker? resztmetszete, úgyhogy az (e) kölyű körül minden oldalon az anyag lehuzatik, mely azutáji a lezárófedél alkotására szolgál. Az (e) kölyűnek besajtoláisa kézzel eszkö- 65 zölhető. Előnyös, ha a sajtotóst géppel foganatosítjuk és pedig olykép, hogy több kölyű egyidejűleg dolgozik. Szabadalmi igények: 1. Eljáráis egyik oldalán lezárt üreges tég- 70 Iák előállítására, azáltal jellemezve, hogy az anyagszalag végigmenő üregeibe kölyűt vezetünk be és annak segélyével az üregeket egyoldalt lezáró fedelet alakítunk. '< 75 2. Az 1. igénypont Szerinti eljáirás egy