100858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázó-szerek megjelölésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI 1H| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100858. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás trágyázószerek megjelölésére. I. G, Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi április hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 16-ika. Azt találtuk, hogy sok esetben előnyös a trágyázósziereknek azzal való megjelö­lése, hogy festőanyagot kebelezünk belé­jük. A trágyázószeireket különböző módon 5 festhetjük ós pedig vagy akiiént, hogy azok csak az egyes szemcsék vagy kristá­lyok felületén, vagy akként hogy egész tömegükben legyenek megfestve. Olyan trágyázószereket, melyeket szilárd alak-10 ban ömlesztékeiknek szétpor taszítása út­ján állítunk elő, különösen egyszerűen, festhetünk meg, pl. azáltal, hogy az öm­lesztékhez, annak szétporlasztása előtt a festőanyagokat magukat vagy azok olda-15 tait adagoljuk. Így azután a saótporlasz­tás után, minden további nélkül, már szí­nezett, ill. megfestett termékeket kapunk, melyeket adott esetben még festetlenekkel keverhetünk össze, úgyhogy a kész trá-20 gyázószíernek, pl. minden tizedik vagy huszadik részecskéje, vagy szemcséje van színéévé. Festőanyagokként különösen azok al­kalmasak, melyek fényállók és adott eset-25 ben alkáliás hatásokkal szemben is ellen­állók, pl. természetes vagy mesterséges orgános festőanyagok, mint szubsztantív vagy savanyú festőanyagok, csávafestő­anyagok, mint indigó és máseffélék. Hasz-30 nálhatunk továbbá anorgános festőanya­gokat, pl. okkerfestékeket, vagy vasoxidot stb. is. Színezett trágyázószereknek az a nagy előnyük van, hogy azok más, színezett, 35 vagy szinezetlen sóktól könnyen megkü­lönböztethetők, miáltal az elcseréléseket elkerüljük. Színezett trágyázószereknek a gyakorlatban való használata esetén en­nek következtében jelentékeny előnyö-40 ket érhetünk el; különösen egyszerűen készíthetünk ily esetben keverési tábláza­tokat, mivel ezeknek most már a gyakran összetévesztett névrneg jelölések helyett csak az egyes trágyázószereket jellemző szinek megjelölését kell tartalmazniok. A 45 színezéssel a feliratok esetleges elveszté­sekor, az eredeti zsákból más zsákokba való áttöltéskor, stb. előfordulható min­dennemű elcseréléseknek véglegesen élő­jét vettük. 50 1. példa, 10.000 rész, ömlesztett vegyes trágyázó­szerhez, mely kalciamkarbonátból és am­moniumínitrátból áll, kb. 1—3 rész szubsz­tantív festőanyagot, vagy csávafestőanya- 55 got, utóbbit adott esetben leukovegyülete alakjában — a használt festőanyag ki­adósságához mérten többet vagy keveseb­bet — adagolunk. Az így színezett öm­iesztéket megfelelő módon, pl. kompri- 60 máit levegő segélyével, elporlasztjuk. Az így kapott megfestett trágyasót magában felhasználhatjuk vagy ugyanezen, vagy más festetlen trágyázószer vagy egyéb anyag egyenlő, vagy többszörös mennyi- 65 ségével keverhetjük. 2. példa. 0.05 rész poralakú gyémántzöldet (Dia­mantgrün Pulver lásd G. Schulz „Farb­stofftabellen", hatodik kiadás. 1923. 499. 70 szám) kevés forró vízzel péppé gyúrunk és további vízadagolással keverés közbein feloldunk. Az így nyert töményoldatot 10.000 rész, az 1. példában említett vegyes­trág yázószer ömlesztékhez adagoljuk s 75 abban keveréssel szétosztjuk. Az egyenle­tes zöldre szinezett olvadékot aziután szo­kásos módon porlaszjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents