100843. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elektromos lámpák áramhozzávezető huzalainak az alzathoz való forrasztására

— 2 — mozgató kilincs és a (15) zárókilincs nyú­lik. A (14) mozgató kilincset a (16) emelő­höz erősítjük, mely a hosszúkás (17) lyuk révén az (1) állvány (18) csapja körül 5 forgatható kétkarú (19) emelőhöz csatla­kozik. A (19) emelő szabad végére a fel-és lefelé mozgatható (20) rúd hat, mely minden lefelémozgásánál a (13) kilincske­reket mindig egyenlő szögekkel forgatja, el. 10 Minthogy a (6, 7) görgők a (13) kerék for­gásában résztvesznek, azért a (20) rúd lefeléhaladásakor a (4) forraszhuzalnak mindenkor állandó hosszúságú darabját húzzák le a (3) készlethengerről, illetve 15 mozgatják előre. A forraszhuzalt a (6, 7) görgők alatt a (21) persely vezeti, melynek alsó homlokfelületén a huzalra merőlege­sen eltolható (22) kést rendezzük el. E kést a (23) persely vezeti, mely a (22) kést 20 előretoló (24) rúgót is magában foglalja. A (24) rúgó a (22) kést, a (20) rúd lefelé­haladása közben előre tolva, oly helyzetbe hozza, melyben a forraszhuzal vége a (22) kés (25) furatán keresztülhaladhat és ab-25 ból alul kissé kiállhat. A (20) rúd le­feléhaladásánál a (14) mozgató kilincs a (13) kereken lazán siklik tova, úgyhogy ekkor a (4) forraszhuzal nem halad előre. A (20) rúd felfeléhaladásánál azonban a 80 (16) emelő lenyúló (26) karja a nyíl irá­nyában elmozdul ami azt eredményezi, hogy e kar a kés nyelét a (23) perselybe visszanyomja és a (22) kés a (4) forraszhu­zalnak a (21) vezetőperselyből kiálló vé-36 gét levágja. A forraszhuzal levágott da­rabja a (23) perselyhez erősített, függőle­ges helyzetű (27) vezető tölcséren keresz­tül a tölcsér- vagy csőalakú (28) fémpáka furatába esik, mely pákát az (1) állványon 40 kilendíthetően ágyazott (29) tartóra erő­sítjük. Az üreges (28) páka alatt a for­rasztás közben tetszésszerinti módon rög­zítendő (31) lámpa (30) alzata van, mely­nek (33) hüvelyén a lámpa egyik (32) 45 áramhozzávezető huzalja, (35) fenéklapján pedig, függőleges irányban, a lámpa má­sik (34) áram hozzá veze tő huzalja halad keresztül. Az ábrázolt példában a forrasztószerke-50 zetet lépésekben körülfogó alzatragasztó­gépre szereljük, melynek (36) forgó koszo­rúján ismert módon, körben egy sorozat (37) villát rendezünk el. melyek az alzato­kat felvevő (38) süvegeket tartják. Az al-55 zatragasztógép mindegyik (31) lámpáját szintén ismert módon, egy-egy rúgózó (39) ellentámasz tartja. Az alzatragasztógépbe helyezett lám­pák, miután a ragasz lekötése céljából al­kalmazott lievítőhelyeken áthaladtak, 60 egymás után az ábrázolt forrasztószerke­zet körzetébe jutnak, úgyhogy mindenkor egy-egy lámpa (35) fenéklapja a (28) páka alá kerül. Utóbbit a tartójára ható (40) rúgó rendszerint a (35) fenéklaptól csekély 65 távolságban tartja, nehogy az alzatra­gasztógép forgását gátolja és hogy a lám­paalzatok alatta egymás után elhelyezked­hessenek. Az üreges (28) pákát a szabá­lyozható (41) hevítőlángzó, kívülről he- 70 vítve, állandóan vörös izzáson tartja, úgy­hogy a páka furatába eső forraszdarabka a fenéklap forrasztási helye felé irányító­dik és egyidejűleg meg is olvad. A (20) rúdnak egy forraszdarabka levágását elő- 75 idéző felfeléhaladása alkalmával a nyíl irányában előrelendülő (26) emelőkar a (29) tartót lenyomja, úgyhogy az üreges (28) páka forrasztásánál szorosan a (35) fenéklapra helyezkedik. Ennek folytán az 80 üreges pákában képződő forraszcsepp a (34) áramhozzávezető huzalnak a fenék­lapból kiálló végét biztosan és mindig egyforma kicsiny forrasztási felület kép­zése mellett borítja el. Hogy az alzat ma- 85 gassági helyzetének vagy méreteinek eset­leges csekély eltéréseit kiegyenlíthessük, a (26) emelőkart nem közvetlenül, hanem a (42) lemezrúgó közbeiktatásával működ­tetjük az üreges (28) pákát hordozó (29) 90 tartóra. A (33) alzathüvelyből kiálló (32) áramhozzávezető huzal beforrasztása cél­jából az (1) állvány hátsó oldalán még egyszer ugyanazokat az alkatrészeket ren­dezzük el, mint az állvány mellső oldalán, 95 vagyis a (3) huzalkészlethengert, a rugal­masan egymáshoz szorított két (6, 7) le húzó görgőt, a két helytálló (5, 21) huzal­vezetéket, a (22) kést, a (27) vezető tölcsért és a rugalmas ágyazású, hevített, üreges joc (28) pákát, mely utóbbi azonban, ebben az esetben, oldalsó vájata folytán teknőalakú és oly lejtésű, hogy a vájatában létreho­zott forraszcseppek a (33) alzathüvely ol­dalsó forrasztási helyére biztosan ráfoly- IOS hassanak. A (6, 7) lehúzó görgőkre és a (22) késre ható emelőrudazat szintén kissé más kiképzésű, amennyiben a függőlege­sen mozgatható (20) rúdhoz csuklósan erő­sített kétkarú (19) emelő, a (43) csatlórúd no közbeiktatásával, a (16) emelővel áll össze­köttetésben. A (20) rúd felfeléhaladása folytán a (4) forraszhuzal előremozog és a (22) kés úgy áll be, hogy a forraszhuzal a kés (25) nyílásán keresztül haladhat. A 115 (20) rúd lefeléhaladása ezzel szemben a (6, 7) görgők megállítása mellett a (22) kés visszanyoniását és a kés előtt kiálló for-

Next

/
Thumbnails
Contents