100829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözetek, különösen kemény ötvözetek előállítására

.Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100829. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás ötvözetek, különösen kemény ötvözetek előállítására. Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 7-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1928. évi január hó 7-ike. A találmány ötvözetek, különösen ke­mény ötvözetek előállítására való új és egyszerű eljárásra vonatkozik, mely az ilyen ötvözeteknek nagy egyenletességgel 5 való előállítását teszi lehetővé. Széntartalmú kemény ötvözetek előállí­tásánál eddig rendszerint wolframkarbid­hói indultak ki, melyet először aránylag hosszadalmas folyamatban kellett elő-10 állítani és a karbidot csak ezután kever­ték a vascsoportba tartozó fémmel, oly módon, hogy a karbidot és a hozagfémet összesajtolták és a zsugorítási hőmérsék­letre hevítették. Ismeretes volt továbbá 15 az az eljárás is, melynél poralakú alap­anyagokból indultak ki és e'zeket forrón sajtolták. Ezen eljáráshoz azonban grafit­formák voltak szükségesek és nehéz volt a hőmérsékletnek ezen formákban egyen-20 letesen való tartása. Minthogy a zsugorí­tási hőmérsékletnek a termék jó minősé­gére jelentékeny befolyása van, ez a mi­nőség a grafitformákban elérhető hőmér­séklet egyenletlensége alatt szenvedett. 25 Ezenkívül a pl. wolframból, szénből és kobaltból álló poralakú keveréknek forró állapotban való sajtolásánál a grafit egy része a sajtolt anyagba megy át, úgy­hogy a termék összetétele sem mindig 80 egyenletes. A hőmérsékletkülönbségek folytán továbbá különböző mennyiségű kobalt ki is sajtolódik. Ennek következ­tében keményebb, de törékenyebb termé­ket kapunk és ezenkívül a kobalt kivá-85 lása a felületen lágy helyeket létesít, ha a munkadarabokat utólagosan keményen forrasztjuk vagy más okból magas hő­mérsékletre hevítjük. Megkisérelték már a poralakú kiindu­lási anyagnak a szénformától való elszi- 40 getelését, mely célból a sajtolási folya­mathoz fémdugattyúkat használtak. Ez az eljárás sem vált be, mert a poralakú anyag a tekintetbejövő magas hőmérsék­leten a fémdugattyúhoz tapad. 45 A találmány értelmében a leírt hátrá­nyok elkerülésére úgy járunk el, hogy a finom poralakra hozott kiindulási ele­meikből, melyek között szén is fordulhat elő, átmenetileg szilárd alakú formatestet 50 képezünk, melyet szénforma alkalmazása nélkül zsugorítunk és ezt követőleg nyo­más és hő behatása alatt kezelünk. Ez az eljárás a legkülönbözőbb fajtájú ötvöze­tek előállítására alkalmas, így pl. mág- 55 nesacélok és öntési magok készítésére, de különösen kemény ötvözetek gyártására. Az alábbiakban példaképen wolfram­karbidtartalmú kemény ötvözetnek az új eljárás alapján való előállítását ismertet- 60 jük. Finom poralakba hozott wolframból, szénből és kobaltból indulunk ki. Ha eze­ket hidegen sajtoljuk, akkor a részecskék nem tapadnak egymáshoz. Ezért eddig a wolframból és szénből karbidot állítottak 65 elő. A találmány értelmében azonban a karbid előállítását célzó külön eljárási mozzanatot elkerüljük és pedig azáltal, hogy a kiindulási elemékhez csekély mennyiségű kötőanyagot, pl. műgyantát 70 adunk. Különösen bevált az olyan mű­gyanta hozzáadása, mely glicerinből és phtihalsavanhidridből áll. A hozagot a zsugorítás előtt hevítéssel kiűzzük. Az át­menetileg szilárd fo-rtmatest előállításához 75 ugyanilyen hatással más kötőanyagokat, különösen orgános anyagokat, mint pl. tragantgumit is használhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents