100825. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses relé

— 2 — végein levő (18) élek állanak kapcsolódásban. Az említett élek tehát a horgonyban kiképezett hornyokba illeszkednek olymódon, hogyha a horgony alaphelyzeté-5 ben van, akkor a horgony és a kengyel egy síkban fekszik. A horgony az említett (18) élek körül szabadon elfordulhat és azzal a (19) tekercsrugók révén áll kapcsolódásban, amelyek két vége a hor 10 gonyhoz, illetve a kengyelhez van erősítve és a (17) horgonyban levő hasítékok ban fekszenek, úgyhogy oldalról nézve a (17) horgonyban levő hasítékok a (191 rúgók számára tokot képeznek, amint a? 15 a 2. ábrából világosan kitűnik. Nyilvánvaló, hogy az ismertetett elrendezés sokféleképpen módosítható anélkül, hogy a találmány lényegétől el kellene térni. így például a horgony és kengyel 20 mindenik ágánál több (19) rúgó helyezhető el vagy a horgony síktest alakjában készülhet (vagyis csupán egy ága lehet 1 és a horgonynak a forgástengelyhez való szorítására ez esetben is egy vagy több 25 rúgó alkalmazható. A 2. ábra szerint a (19) rúgók olyan pontokban vannak az (1) kengyelhez erősítve, amelyek a (17) horgony forgástengelyét képező (18) élek síkjában feksze-30 nek. Ezen szerkezeti kiképzés mellett a (19) rúgók a (17) horgonyra a (18) élek körül forgató nyomatékot nem fejtenek ki. A rugók csupán olyan erőt fejtenek ki, amely a horgonyt és kengyelt egymáshoz 35 szorítja. A találmány szerinti elrendezés módo sított kiviteli alakját szemlélteti a 4. és 5. ábra, amelyekben a horgonynak és a kengyelnek csupán egy-egy szára van fel-40 tüntetve. A 4. ábrában a (19) rúgók oly módon vannak a kengyelhez erősítve, hogy a (17) horgonyra kicsiny forgató nyomatékot fejtenek ki, amely azt az (1) kengyel síkjából kibillenti. Ebben az esetben a 45 (19) rúgók a (17) horgony elforduló végei számára biztosító segédeszközök gyanánt is működnek és megakadályozzák, hogy ezek a végek az (1) kengyel végeihez képest oldalt elcsússzanak. 50 Az ábrából kitűnik továbbá, hogy ennél a módosított kiviteli alaknál a (18) élek a horgonyban vannak, míg a 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál azok a ken gyeihez vannak kiképezve. Világos en-55 nélfogva, hogy az élek szükség szerint helyezhetők el anélkül, hogy a találmány lényegétől el kellene térni. Az 5. ábra a találmány szerinti relé további módosított kiviteli alakját ábrázolja, amelynél a rúgók olymódon van- 60 nak a kengyelhez erősítve, hogy a (17) horgonyra kicsiny forgató nyomatékot, fejtenek ki, de amely azt az (1) kengyellel egy vonalban tartja. Ez esetben a horgony forgási végeinek 65 a forgáséleken való elcsúszását az (1) kengyel végeiből kiálló (61) nyelv akadályozza meg, amelyhez a (19) rúgó egyik vége van erősítve. Ez a kiképzés a 2. ábrában is fel van tüntetve, ahol a (19) ru- 70 gók egyik vége a (62) nyelvhez oly pontban csatlakozik, amely a horgony forgási tengelyében fekszik. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál azonban a (62) nyelv az (1) kengyel 75 részét képezi, míg az 5. ábrában feltüntetett módosított kiviteli alaknál a (61) nyelv (amelynek ez esetben hosszabbnak kell lennie), az (1) kengyelhez szilárdan hozzáerősített (60) lemez nyúlványa. §0 A horgonynak a (18) élek körül, mint tengely körül szabadon elforduló másik vége a (43) kivágással van ellátva, amely a (27) sarksaruban levő (49) csavar köré illeszkedik. A (49) csavar (28) feje a (43) 85 kivágásnál kissé nagyobb, miáltal hátsó ütközőt képez, amely a (17) horgony kilengését határolja. A (49) csavar bármely kívánt helyzetben rendezhető el, minthogy azt helyzetében a köréje csavart go tekercsrúgó rögzíti. A (27) sarksaru szemben fekvő oldalán azonos módon az (55) rúgóval felszerelt (54) csavar van, amely a sarksarun és a magon megy keresztül, miáltal mellső ütközőt képez azon távol- 95 ság határolására, ameddig a horgony működés közben kilenghet. Világos tehát, hogy a horgony kilengésének mértéke a két (49, 54) csavar helyzete révén könynyen szabályozható. A csavarokat a ^qq kívánt helyzetbe való beállítás után a (29, 55) rúgók rögzítik. A (27) sarksaru a (24) maghoz szilárdan van hozzáerősítve és olyan alakú, hogy a horgony számára kellő méretű felületet képez. A (11) csavar meglazításával a cséve, a mag és a sarksaru (7. ábra) tetszésszerint elforgathatok és ezen egyszerű kiképzés révén a sarksaru úgy állítható be, hogy annak síkfelületű oldala a (17) horgony homlokoldalával pontosan párhuzamosan fekszik. Az ismertetett szerkezeti kiképzés előnye abban áll, hogy jó mágneses kapcsolat keletkezik, míg a horgony pontosan fedésben van. Továbbá a mag szerelésének módja lehetővé teszi, hogy a horgony és sarksaru között (a relé működése köz-