100818. lajstromszámú szabadalom • Rabicolt redőnyszekrény

.Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI M^^A SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IOO8I8. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Rabicolt redőnyszekrény. Pálinkás László igazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi január hó 31-ike. Az eddig használatban lévő redőnyszekrény szerkezeteknél úgynevezett rabicolt redőnyszekrényt csak a vastag falban elhelyezett ablakok, illetve ajtóknál lehe-5 tett alkalmazni. Az újabb építéseknél alkalmazott vékony falakban kizárólag belső ajtós (klapnis) redőny szekrény eket alkalmaztak, dacára annak, hogy így nem volt lehetséges az ajtó és ablakborítások tel-10 jes összhangba hozatala. Az úgynevezett rabicolt redőnyszekrényes ablakok belül falsíkba csak úgy voltak helyezhetők, ha a redőnyszekrény rabicolása a falsíktól a szoba felé beugrott. A találmány tárgya 15 oly rabicolt redőnyszekrény, melyet vastag, vagy vékony falaknál egyaránt lehet alkalmazni és amelynek rabicburkolata a belső fal síkjában helyezkedik el. A találmány tárgya a csatolt rajzon 20 példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a redőnyszekrény függélyes metszete, a 2. ábra pedig a redőnyszekrény távlati 25 képe. A redőnyszekrény rácsos homlok- ós hátlappal készül. A függőleges (a) rácslécek a felső és alsó vízszintes (b) tartóléceknek végigfutó árkaiba vannak ál-80 lítva, a két szélső (al) rácsléc vége a (b) lécek végén alkalmazott villaalakú hasítékokba teljesen belefekszik. A szekrényt felül a (c) fedőlap zárja el. A szekrény alsó oldalának elzárására két, egymástól 85 független (d, f) fenéklemez van alkalmazva és ezek között van a leeresztett (g) redőny átbocsájtására szolgáló (h) nyílás, úgyhogy a szekrény nem végződik a leeresztett redőny síkjában, hanem attól kifelé is nyúlik. Az (f) fenéklemez a belső 40 felső (i) ablak-, illetve ajtótokra és a külső felső (j) ablak-, illetve ajtótokhoz erősített (k) tokmagasító lécre van kiemelhető módon fektetve, úgyhogy az (f) lemez kiemelése után, kívülről benyúlhatunk a 45 redőnyszekrény belsejébe. A redőnyszekrény homlokfalának alsó (b) tartóléce a belső felső (i) ajtó-, illetve ablaktokra olymódon van felfektetve, hogy a szekrény homlokfala kijebb (hátrább) áll, mint az 50 (i) tok belső oldala. Tlymódon az (i) tok felső lapja felfekvőfelületet nyújt és erre lesz ráhelyezve a redőnyszekrény homlokfalát takaró (1) rabicburkolat, mely a belső falsíkba kerül. Az (1) tok és a rabic- 55 burkolat találkozásánál a tokra az (m) takaróléc, vagy tetszésszerinti borítás erősíthető. A redőnyszekrény elhelyezésénél, a szekrény külső oldala mögötti (n) falrész a behelyezés után beton vagy rabic anyag- 60 gal lesz szokásszerinti módon kitöltve. Az így előállított redőnyszekrénynek nemcsak az az előnye, hogy a rabicolás a belső falsíkba esik, hanem az is, hogy olcsóbban állítható elő az eddig használt 65 redőnyszekrényeknél, továbbá, hogy a rabicburkolat a szekrény rácsos homlokfalú kiképzése folytán a szekrénnyel jól köt és nem repedezik. Szabadalmi igények: 70 1. Rabicolt redőnyszekrény, azáltal jellemezve, hogy homlokfala, a belső felső (i) ablak-, illetve ajtótokra olymódon van helyezve, hogy a szekrényhomlokfal-, az ablak-, illetve ajtótok belső sík- 75 jától kijebb (hátrább) áll, a redőnyszekrény homlokfalát takaró rabicbur-