100793. lajstromszámú szabadalom • Rajzasztal
Megjelent 193Q . évi augusztus hó 16-án . _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100793. SZÁM. — VILI/C. OSZTÁLY. Rajzasztal. Haris Béla főgimnáziumi tanár Vác. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. A bejelentés tárgya oly rajzasztal, amely magában foglalja a rajztáblát és a fejesvonalzót is és ezzel a tanulót megóvja a rajztábla és fejesvonalzó hordozás 5 kellemetlenségeitől. A rajzon a találmány szerinti rajzasztalnak két példaképpeni megoldását láthatjuk, melyektől a gyakorlatban sokféleképpen eltérhetünk. 10 Az la., lb. és lc. ábrák a rajzasztalnak előlnézetót és részleges felülnézetét mutatják, a 2a. és 2b. ábrák a rajzasztalnak második kiviteli alakját, elölnézetben és 15 oldalnézetben, a 3. ábra az első kiviteli alakú rajzasztal asztallapjának alulnézetét, a 4. ábra végül bármelyik kiviteli alak hoz tartozó, részleges, hátsó nézetet mu-20 tat. Az la., lb. és lc. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) asztallapon, a (t) rajztábla számára, (2) mélyedés van, melyet az, abba helyezett rajztábla teljesen kitölt. E mé 25 lyedést azáltal létesítjük, hogy az asztallapnak hátsó, valamint két oldalsó szélére a rajztáblával azonos vastagságú (c) léceket erősítjük, amelyek tehát az asztallapra helyezett rajztáblát, oldal-, vala-30 mint hátsó irányban, a lecsúszás ellen biztosítják. A rajztábla, az asztallap, mélyedésbe helyezve, egyébb célokra, mint pl. írásra, olvasásra, kézimunkára, stb. is felhasználható, míg, ha a rajztáb-85 Ián rajzolni akarunk, akkor a rajztáblái a mélyedésből kiemeljük és szokásos módon, ferde helyzetben, az asztallap mellső szélének támasztjuk. Az asztallap alsó oldalán, az (f) rajzsín számára, a (g) vezetékek vannak, melyekbe, használaton 40 kívül, a rajzsínt toljuk. Az asztallap alatt, elől, nyitott (m) rekesz van, amelybe a tanuló könyveit, táskáját és egyéb tárgyait helyezi. Az asztallap alsó oldalán (h) vezetékek is vannak, amelyekben a 45 lapos (s, d) fiók van vezetve, melyet a rajzasztalnak (v) oldallapjából húzhatunk ki, (lb. ábra). E lapos fiókba a rajzeszközöket helyezzük, melyek kihúzott fiók mellett a tanuló kezeügyébe esnek, 50 A fiók lényegileg (s) lapból áll, melynek körülfutó szólén (d) léc van, mely a rajzeszközöknek a lapról való lecsúszását akadályozza meg. A fiók számára, a rajzasztal oldallapjában, megfelelő alakú (v') 55 rés van. A fióknak legmélyebb helyzetét az asztallap alsó oldalához erősített (b2) ütköző szabja meg, melynek a fiók hátsó fala ütközik. A fiók teljes kihúzását viszont a fiók fenéklapjának alsó széléhez 60 erősített (bl) ütköző akadályozza meg, mely a fiók kihúzásakor belülről, az asztal (v) oldallapjának ütközik, mivel e (v) oldallapban csakis a fióknak megfelelő (v') kivágás van, mely kivágás alsó szé- 65 lének a (bl) ütköző ütközik (lb. ábra). Az asztallap hátsó szélén sülyeszthető, függélyes (k) keret, illetve kengyel van, melynek a lerajzolandó mintát, ill. mintalapot támasztjuk. E (k) támasztókeret 70 használaton kívül olyképp sülyesztheto le, hogy az asztallap síkjából nem áll ki és a szabad kilátást nem gátolja. Az asztal hátsó (r) lábainak hátsó oldalán, a (k) támasztókeret (kl) függélyes szárai szá- 75
