100745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénnek és ammoniumfoszfátnak egyidejű előállítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100745. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás hidrogénnek és ammoniumfoszfátnak egyidejű előállítására. Société d'Études Scientifiqu.es et d'Entreprises Industrielles párisi cég, mint Edmond Yoituron ougréei lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1929. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 22-ike. A találmány tárgya eljárás hidrogénnek és ammoniumfoszfátnak egyidejű és közvetlen előállítására. Az eljárás abban áll, hogy a periodikus rendszerben a vas-5 csoportba tartozó valamely fém vagy ilyen fémsója jelenlétében foszfort, ammóniát és vizet oly hőmérséklenél hozunk egymással reakcióba, amely a 100°-ot jóval meghaladja, de elég alacsony ahhoz, 10 hogy kellő nyomással, a folyékony halmazállapotot fenntarthassuk. Azt találtuk, hogy ilyen körülmények között ammoniumfoszfát képződik és egyidejűleg hidrogén válik szabaddá. 15 Azt találtuk továbbá, hogy a következő feltételek a reakciót megkönnyítik: 1. Magas hőmérséklet, amely közel van ahhoz a legmagasabb hőmérséklethez, amelynél a folyékony halmazállapot még 20 fenntartható; jó eredményeket értünk e] 350° körüli hőmérsékletnél, 250 légköri nyomással. 2. Az ammónia és a víz az alkalmazott foszformennyiséghez képest fölöslegben 25 legyen jelen. Ebben az esetben a katalyzáló fém nem megy tönkre és az nagyobb részben vagy teljes egészében képezheti a pl. acélból való reakciós tartányt. A foszfort, a vizet és az ammóniát kü-30 lön-külön vagy pedig egyrészt e három anyag egyikét önmagában, másrészt a másik két anyagot egymással keverve vezethetjük be. Így pl. a reakciós kamrába egyrészt a megolvadt állapotban levő 35 foszfort, másrészt az ammoniaoldatot vagy pedig egyrészt ammóniagázt és másrészt a foszfornak vizes emulzióját vezethetjük be. De bármiként is járunk el a hő visszanyerése céljából a reakcióba hozandó, valamint a reakcióból származó 40 anyagokra az ismert módszereket alkalmazzuk, amelyek az illető anyagok egymáshoz való arányai, valamint a reakció hőmérséklete szerint változhatnak. Hasonlóképen, ha a reakció által felsza- 45 badított hő túlságosan nagy, a hőt ismert módszerekkel távolíthatjuk el. Visszanyerjük az eljárás folyamán nyomás alatt felszabadult hidrogén által magával ragadott ammóniát; a hidrogént 50 vízzel mossuk és az így nyert ammoniákos vizet a találmány szerinti eljárásnál újból felhasználjuk. Az ilymódon megtisztított hidrogént — esetleg szükségessé váló végleges megtisztítása után — az 55 ammónia szintézisére használhatjuk; az ammónia egy részét az eljárásnál újból felhasználhatjuk, másik részével pedig a képződött savanyú ammoniumfoszfátot közömbösíthetjük. 60 Ha a képződött ammoniumfoszfátoldatot töményíteni akarjuk, akkor az oldat töménységi foka és az elérendő legmagasabb töménységi fok szerint, vagy a magas reakció hőmérsékleten lévő oldatnak 65 a reakciós nyomásról a légköri nyomásra való hozatala alatt fellépő vízpárolgást használjuk ki vagy pedig ezen töményítési eljárás mellett vagy e helyett pótlólagos hevítést alkalmazunk. Minthogy a 70 töményítésből származó vízgőz kis mértékben ammóniatartalmú, azt az eljárásban körfolyamban újból felhasználhatjuk, miután hőjének visszanyerése mellett kondenzáltuk. Hasonlóképpen, ha az 75 ammoniumfoszfátoldatot lehűtjük oly célból, hogy abból az ammoniumfoszfátkris-