100735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás használt kenőolajok regenerálására

Megjelent 1930. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100735. SZÁM, — XI/g. OSZTÁLY. Eljárás használt kenőolajok regenerálására. Dr. Ing". Thamm István gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 20-ika. A kenőolajok felhasználásánál, különösen, amikor az olaj, magasabb hőmérsékleteknek van kitéve és emellett levegővel is érintkezik (gőzturbinák;, explóziós 5 motorok, kompresszorok stb. olajozása) a kenőanyag elváltozása aránylag hamar bekövetkezik. Az elváltozás lényegében oxigénfelvételnek a következménye, ami a hőmérséklet nagysága szerint lassabban 10 vagy gyorsabban megy végbe. Az oxigénfelvétel következtében az ásványolajokban savas természetű, továbbá gyantás és aszfaltszerű anyagok is keletkeznek. 15 Ugy a savas,, mint a kátrányos bomn lástermékek a gépekre nézve természetesen károsak. Tehát az olaj hasznavebetőségét végeredményben ezeknek az anyagoknak a keletkezése limitálja. 20 Nyilvánvaló, hogyha ezeket az anyagokat az olajnak ez elváltozást nem szenvedett alkotórészeitől el lehet különíteni, úgy a visszamaradó rész az eredeti olajr jal azonos vagy ahhoz közelálló (esetleg 25 jobb) minőségű lesz, tehát kenés céijára újra felhasználható. Depresszióval adagoló — gázosítós — robbanómotorokban, különösen, ha azok nehezebben elgázosítható tüzelőanyaggal 30 dolgoznak, a kenőolaj tulajdonságait üzemközben befolyásolja még az is, hogy a tüzelőanyagból kisebb-nagyobb mennyiség nem ég el, hanem a motor hengerfalára csapódva az olajjal keveredik és azt hi-35 gítja. A kenőolajnak ily módon való felhígulása kémiai elváltozásokkal ugyan nem jár, azonban annak hasznavehetőségét a viszkozitás csökkenése folytán erősen kor-40 látozza. Ennek következtében a regenerálásnál a kenőolajból a belekerült tüzelőanyagot is el kell távolítani. Az Amerikában és Németországban használatos olajregeneráló berendezések a kémiailag elváltozott részek eltávolítására 45 részben a tömény kénsawal való ra'i'inálást, részben az adszorpciós szűrést alkalmazzák. A tüzelőanyagból az olajba jutott higító könnyű frakciókat pedig részlegesen hevítéssel vagy vákuumdesztillá- 50' cióval távolítják el. Jelen találmány tárgya olyan regeneráló eljárás, amely az olaj elváltozott részeit az emulzióképződés alapján választja el a többitől. Ugyanis a jól raffinált és neu- 55 trális kémhatású ásványolaj, — a mótorkenőolajok például általában ilyenek — vízzel emulziót nem, vagy csak nagyon csekély mértékben alkot. Ezzel szemben az elváltozott anyagrészek (részben savas 60 kémhatásuknál, ill. felületi feszültségiikr nek csökkenésénél fogva) erősen emulzióképzők; a képződött víziolaj, emulzió meglehetősen stabil, olyannyira, hogy ennek alapján a nem emulzióképző olaj részek- 65 tői szétválasztható. Az emulzióképződést, ill. az elváltozott olajrészek különválását elő lehet segíteni anorganikus anyagok, így pl. szénsavas sók vagy a földfémek oxidjainak, ill. hidr- 70 oxidjainak megfelelő mennysiégekbenvaló hozzáadásával. Ily módon a regenerált olaj neutralizálása is könnyen elérhető. A tüzelőanyagnak az olajba került frakcióit el lehet az olajból távolítani oly mó- 75 don, hogy a könnyű frakciók mennyiségének és minőségének megfelelő nyomású és hőmérsékletű vízgőzt vezetünk az olajon keresztül. Ez a mód adott esetben azért nagyon előnyös, mert a gőznek az olajon 80