100720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznak nehéz olajból való előállítására
- 3 — tekben a tégely izzó felülete maga is játszliat ja a katalizátor szerepét. A tégely rendszerint vezető grafitanyagból, karborundumból, vagy előnyösen 5 rozsdamentes fémből áll és a (11) tuskók támasztják alá. Az la. ábra szerinti megoldásnál az izzókamra hevítési időtartamának megrövidítésére kis falvastagságú rozsdamen-LO tes acélból készült fémtégelyt alkalmazunk és a kemence belső tűzálló anyagból készült bélését egészben vagy részben a rozsdamentes acéllemezből készült, üreges és igen könnyű szigetelő anyaggal (pl. 15 likacsos téglatörmelékkel, vagy porral, pl. kovasavval) megtöltött (24) burkolattal látjuk el, amely semmiféle mechanikai igénybevételnek nincs kitéve. A (19) tégely lehetővé teszi azt, hogy ÍO az 1. ábrán feltüntetett generátor begyújtását és első ízbeni fölhevítését igen könnyen létesíthessük. A generátor felső falában kiképezett (13) nyílás, melyet rendesen a (14) dugasz zár el, lehetővé teszi 25 azt, hogy a (19) tégelybe a meggyújtás pillanatában szilárd tüzelőanyagot, pl. golyócskák alakjában, vagy faszenet vezessünk be. Ezt a tüzelőanyagot olyképpen gyújtjuk meg, hogy a tégelybe a (13) 30 nyíláson át lánggal égő alkalmas testet vezetünk. A (14) dugaszt ekkor beillesztjük és a (10) porlasztón át levegőt fúvunk be. A tégelyben lévő tüzelőanyag elégésénél keletkezett lángok magát a tégelyt és 85 az egész generátort gyorsan arra a kívánt hőmérsékletre hozzák, amelynél az olajat a (10) porlasztóba vezetjük az eljárás megindítása céljából. A találmány előnyeit fokozhatjuk és 40 különösen a begyújtást igen lényegesen megjavíthatjuk, ha a tégelybe, nevezetesen annak fenekére, könnyű, likacsos (22) téglát helyezünk, mely az elégést meg• könnyíti és stabilizálja. A tégla felületét 45 azáltal növelhetjük meg, hogy felső részében hornyokat készítünk. Az lb. ábra az 1. ábra változatát mutatja. Ennél a megoldásnál (23) kamrát képezünk ki, amelyben a részleges elégés 50 megtörténik, mielőtt még a termékek a katalizátort elérték volna. Az lc. ábrán feltüntetett változatnál ezt a kamrát a generátor felső részében helyeztük el, úgyhogy az elégés megtör-55 ténik, mielőtt még a termékek a tégely külső talai mentén elvonulnának. A lángok a tégelyből a keskeny (30) hasítékon át távoznak, amely az elégésre igen kedvező örvényeket teremt. A porlasztó előnyösen szigetelve van. A gyújtás a (25) 60 cső segélyével történik, amely a tégelyt a külléggel összeköti. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett készülék azon változatát mutatja, amelynél a (10) porlasztó a (19) tégelyhez képest 65 excentrikusan van elrendezve. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezzel az elrendezéssel lényegesen fokozhatjuk a találmány szerinti eljárással nyert előnyöket, talán mert ez az elrendezés elősegíti az örvé- 70 nyeknek a (19) tégely belsejében való képződését. Ezenkívül, mint a 2. ábrán berajzolt nyilak mutatják, a porlasztott olajsugár a tégely falát ferdén támadja és azt követi, annak felületét, nagy területen 75 nyaldosva. A porlasztott olajsugárnak a fal mentén való ezen áramlása elősegíti a hőkicserélődést a tégely és az aránylag hideg belső termékek közt, amelyek még nem vettek részt az elégésben. 80 A nyert eredményeket még megjavíthatjuk a 3. és 4. ábrán feltüntetett berendezés alkalmazásával. Ennél a készüléknél a (19) tégelyt a (15) kerek kamra helyettesíti, melynek fedelén a központos 85 (17) kilépési nyílás van. A (10) porlasztó a porlasztott olajsugarat a kerek kamra oldalfalához érintőlegesen löveli be, a kamra falának (20) nyílásán át. A (15) kamrában ezáltal forgó lángot létesítünk, 90 amely igen előnyös a sugár meggyújtása és a tégely, valamint a belső termékek közti hőkicserélődés létesítése céljából. Az 5. ábra az olajporlasztó azon foganatosítási alakját tünteti fel, amelyben a 95 porlasztás egyrészt az alacsonynyomású, másrészt a magasnyomású közeg kettős kiterjedése által létesül. Az olaj a (2) vezetékkel táplált (1) tengelyirányú Mvókán át lép be. Az esetleg túl- 100 hevített és vízgőzzel kevert levegő egy része cin2 -ként 1—2 kg nyomás mellett a (3) vezetéken át érkezik a (4) gyűrűs kamrába és az (5) gyűrűalakú nyílás felé terjedve, (6) kúpos sugarat képez, amely 105 levegő és porlasztott olaj, esetleg gőz benső keverékéből áll. A levegő és vízgőz keverékének többi részét, amely ennek a keveréknek legnagyobb részét képezi, cm2 -ként néhány század gramm nyomás no mellett túlhevítjük és a (7) vezetéken át a (8) kamrába vezetjük, ahonnan a (18) gyűrűalakú fúvókanyíláson át, amely az (1) és (5) nyílásokkal koncentrikus, kilép. A levegő ily módon (9) kúpos felületen 115 távozik és a kiterjedés folytán előálló ele-