100703. lajstromszámú szabadalom • Expanziós cellákat alkotó fogazás
Megjelent 1930 . évi augusztus hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100703. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Expanziós cellákat alkotó fogazás. Ledács Kiss Aladár oki. gépészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 97663. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi március hó 23-ika. A találmány a 97663. 1. számú törzsszabadalomban védett hőerőgép expanziós celláit alkotó fogazások alaki kiképzésére vonatkozik. A törzsszabadalomban védett 5 expanziós hőerőgép gazdaságos működésének feltétele, hogy az expandáló közeget tartalmazó cellák az expanzió tartama alatt kellő módon zárva legyenek, vagyis a szükséges mértékű tömítést biz-10 tosítsák. A helyes működés feltétele tehát, hogy a fogak közötti cellák az együtt dolgozó fogak túl korai szétválása következtében ne nyissanak, továbbá a fogak közötti cellákban uralkodó nyomás a mun-15 kát szolgáltató forgó elemre kellő nyomatékkal hasson és eközben egyúttal a tömítést is biztosítsa. A találmány szerinti foggörbe kiképzés a feltételeknek messzemenően megfelel. E 20 fogazásnál a mindenkor együtt dolgozó fogpároknál az egyik fogazás fogoldalai a másik fogazás fogain, nevezetesen fogfejein a fogak teljes elválásáig felfeküsznek. E célból a belső fogazású kerék fog-25 fejeit tetszőleges görbe, pl. kör, ellipszis vagy parabola szerint alakítjuk és a külső fogazású kerék fogoldalait a belső fogazású kerék fogfejeinek ezeken való legördülése által a belső fogazású kerék fog-30 oldalait pedig a külső fogazású kerék fogoldalainak ezeken való legördülése által képezzük ki. A fogoldalak profiljai tehát a szokásostól eltérően, nem cikloisok, hanem görbék legördülése által létesített 85 görbe vonalak. A találmány szerinti fogazás példakénti kiviteli alakját a rajz ábrája mutatja. (I) a belső fogazású, (II) a külső fogazású kerék. A belső fogazás fogfejeinek (A) profilját szabadon választjuk, pl. kör, 40 ellipsis, parabola stb. alakban. A külső fogazás fogainak (B) oldalai azáltal keletkeznek, hogy az ( A) fej görbék az (I) és (II) kerekek forgatása közben azokon legördülnek, viszont a belső fogazás fogai- 45 nak (C) oldalai azáltal keletkeznek, hogy a (B) foggörbék az (I) és (II) kerekek forgatása közben azokon legördülnek. A foggörbék ily kiképzése mellett két egymással kapcsolódó fog (G) közös érintkezési 50 pontjai a fogak teljes szétválása előtti periódusban a kerekek forgási irányát tekintve a külső fogazású kerék elülső oldalán feküsznek, amint ez az ábrán az utolsó, még kapcsolódó fogpárnál látható. 55 Ezáltal elérjük, hogy a (G) és (F) pontok közötti cellatér teljesen zárva van és tömítetlenségi veszteségek nem állanak elő. Ha a cellák belsejében uralkodó nyomásviszonyokat vizsgáljuk és a nyomás 60 alatt álló felületeknek a menetirányokba eső vetületeit képezzük, úgy kitűnik, hogy e kiképzés mellett az (I) kerék kérdéses felületei mindkét értelemben gyakorlatilag egyenlő nagyságú vetületeket adnak, 65 míg a (II) kerékre vonatkoztatva csak az (F, M) és (L, G) szakaszokon uralkodó nyomások vannak kiegyenlítve, ellenben az (L, M) szakaszon oly ki nem egyenlített nyomás működik, mely az (S) ponton való 70 felfekvést és ezáltal a szükséges tömítést, még kopás esetén is, biztosítja. A fogaknak a leírt módon való kiképzése azzal az előnnyel is jár, hogy a holt-
