100695. lajstromszámú szabadalom • Gázelemző készülékhez való mérőcső
Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI JBBgEL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100695. SZÁM. — VlI/a. OSZTÁLY. Gázelemző készülékhez való mérőcső. Dr. Dubovitz Hugó vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 6-ika. A gázelemző készülékek mérőcsövét ezidőszerint hengeresre készítik; a térfogatleolvasásokra való skála a henger palástján van elrendezve. 5 A gázelemzési műveletek végrehajtásánál a mérőcsőbe befogott gáz egy nagyobb térfogati hányadát tudvalevőleg elnyeletéssel vagy cseppfolyóssátétel által eltüntetjük. A visszamaradó gáz tér-0 fogata az egész térfogatnak rendesen egy tört része. Pl. ha a kereskedelmi forgalomban levő oxigéngáznak 100 cnr-él (ennyi a normalmérőcső férője) pirogallussavval kezeljük, pl. 4.5 cm3 nemoxigén-3 gáz marad vissza. Ennek a maradéknak a térfogatát még technikai elemzéseknél is bizonyos nagyobb pontossággal kell tudni megállapítani; a jelenleg használatos hengeres ) mérőcsövek azonban — amint az az alábbiakból kiderül — csak durva megközelítést engednek meg. Ha a hengeres mérőcső belső átmérője pl. 25 mm, — megfelel 491 mm2 kereszt-) metszetnek, — akkor a hengerpaláston levő 1 mm osztásnak megfelel 491 mm3 és minthogy a leolvasás pontosságának felső határa 0.3 mm, ez térfogatra vonatkoztatva 147 mm3 -nek felel meg, ami a 4500 ) mm3 maradékgáztérfogatnak 3%-a. Meglehetősen durva pontosság ez, mely sok gyakorlati célra sem felel meg. Ha a mérőcső belső átmérőjét pl. 8 mm-re választjuk — megfelel 50 mm2 cső , keresztmetszetnek — úgy 1 mm osztásnak 50 mm3 térfogat felel meg, a pontosság 0.3 mm X 50 mm2 = 15 mm3 , közel tízszer akkora, mint 25 mm csőátmérő esetében. Ez a megoldás azonban gyakorlati-1 lag azért nem jöhet tekintetbe, mert 100 cm3 mérőcsőtérfogat 2 m. csőhosszat igényel, ami igen sok szempontból kizárja ennek a keresztmetszeti méretnek az alkalmazását. A találmány tárgyát tevő és gázelem- 45 zőkészülékekhez való mérőcső a maradékgáz térfogatának pontos leolvasását teszi lehetővé, anélkül, hogy emellett a mérőcső szertelen nagy méreteket igényelne. Lényegében a találmány abban van, hogy 50 a mérőcső egyik végétől a másik vége felé szűkülő keresztmetszetű. A mérőcső azon végénél történik a maradékgáz térfogatának leolvasása, ahol a szűk csőkeresztmetszet fekszik; itt a skála egy 55 osztásközének aránylag kis térfogat felel meg, ennek megfelelően a leolvasásban végzett hibának százalékos befolyása csökkentve van. A rajz a mérőcső két foganatosítás! 60 alakját mutatja nézetben. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a mérőcsövet közös tengelyű, egymás folytatásába eső, folyton szűkülő keresztmetszetű hengerek alkotják. Ha a maradékgáz térfogatana- 65 gyobb, mint a legszűkebb henger egész térfogata, úgy a leolvasandó nívó már átkerül a szomszédos bővebb hengerbe. A leolvasás pontossága ugyan itt valamivel kisebb, de ennek a körülménynek most 70 azért nincs százalékosan pontosságrontó hatása, mert viszont a maradékgáz össztérfogata nagyobb. A 2. ábra szerinti kivitelnél a mérőcső alakja egyenes körkúp. 75 A találmányi gondolat körén belül a mérőcső számos változatban képezhető ki, így lehet az egyébként mindig forgásfelület szerint kiképezett mérőcső alkotója gyanánt valamely görbe vonalat válasz- 80