100686. lajstromszámú szabadalom • Folytonos áttételű sebességváltó

— 2 — működő vezérlését magyarázó diagram. Az 5. és 6. ábrák a változtatható kerékáttétel kézi vezérlésének kivitelét szemlél-5 tetik. Az 1. és 3. ábrák szerint az (a) géptengelyre a szokásos lendítőkerék helyén van a hajtóelem felszerelve. A hajtőéiem az ábrák szerint egy üreges, hengeres (b) 10 dobból, az ezt befedő és egy kúpos (cl) végtárcsával ellátott (c) födélből áll, mimellett a fedél a dob külső felületén axiálisan eltolható, rendesen azonban a dob fenekéhez erősített (dl) rúgóházba 15 zárt (d) rúgók, ill. a (cl) fedéltárcsához csavart (d2) dugattyús rudak a dobhoz szorítják. A dob (bl) pereme két vagy több helyen alkotóirányú hasítékokkal van ellátva, amelyekbe a (c) fedél belső 20 felületéhez két-két, a fedélből befelé nyúló radiális (el) csapos csavarokkal felerősített (e) hajtóékek illenek bele. Minden (el) csapos csavarpár egyik csavarja (e2) görgővel van ellátva. A (b) 25 dob belsejében egy hengeres gyűrű alakjában kiképzett, forgatható (f) ház foglal helyet, amelynek hátsó pereme egy golyós pályán van megtámasztva, míg az elülső széle az

(f2) görgőpályákat alkotó 30 bevágásokkal van ellátva. Az (f2) görgőpályák a dob (b2) hasítékjainak, ill. a görgővel ellátott (el) csapoknak megfelelő helyeken vannak kiképezve. Az (e2) görgők az (f2) görgőpályákkal kapcsolód-35 nak s így, ha az (f) gyűrű egy bizonyos irányban elforog, a (c) fedél a (b) dobtól elfelé irányúló tengelyirányú mozgást végez,. Az (f) ház forgását oly vezérlőmű idézi elő, amely a dob sebességének nö-40 vekedésekor a (c) fedelet előretolni törekszik. A vezérmű egy, (gl)-nél a dob hátsó falához forgathatóan felerősített (g) súlyos emelőből áll, amelynek (g2) fogazott szegmense az (f) gyűrű belsejében 45 kiképzett kerületi (f3) fogazással kapcsolódik. A járóművet hajtó (h) tengely hátsó végét a hátsó tengely hajtó fogaskerekével, vagy ezzel egyenértékű más elemmel 50

annak szögben való beállását megengedő kardancsukló, míg elülső végét a frikciós áttétel hajtott kerekével egy második (hl) kardancsukló köti össze. A hajtott elem tengelyirányú eltolódását pl. 55

egy teleszkópszerűen kiképzett tengely, vagy egy ismert rendszerű csúszó kapcsolás teszi lehetővé. A írikciós áttétel hajtott elemét az (i) tengely hordja, amelynek másik vége a (hl) kardanhoz van erősítve. Az (i) ten- 60 gely (il) csapágya egy sugárirányú (j) kar végén van kiképezve. Az (i) tengely elülső végére szerelt hajtott elem egy, a hajtó elem (c) fedelének (cl) felületével egyező kúposságú gyűrűalakú (kl) súr- 65 lódó felülettel ellátott (k) kerékből áll. A hajtott elem, amint az az 1. ábrán látható, egy közbeiktatott (k'2) átvivő tárcsát foglalhat magában, amelynek egyik oldalán a (kl) súrlódó felület van kiké- 70 pezve, míg másik felülete a (k3) súrlódó felülettel kapcsolódik. A (kl) és (k3) súrlódó felületek súrlódási együtthatója különböző nagyságú. A (j) sugárirányú kar valamivel hosz- 75 szabh, mint a hajtó és hajtott elemek átmérője, úgyhogy egy az utóbbi egyik oldalán elhelyezkedő (jl) központ körül lenghet. A hajtott elem (i) tengelye ily módon, a hajtó elemmel koaxiális hely- 80 zetből kiinduló ívpályán, a hajtóelem egyik pereme felé, oldalirányban elmozoghat. Célszerűen a hajtott elem középpontja egy, a hajtóelem függőleges sugarával közel egybevágó, a 2. ábrán ered- 85 ményvonallal jelzett görbe pályán mozoghat, mimellett a (j) kar (jl) csapja az alváz egyik (1) főgerendáján van elrendezve, úgyhogy a hajtott elem a 2. ábrán szaggatottan jelzett koaxiális helyzeté- 90 bői mindinkább felfelé az indirekt hajtási helyzetekbe emelkedhetik, míg csak az 1. és 2. ábrán feltüntetett szélső helyzetét el nem éri. A (j) sugárirányú kart a másik (1) fő- 95 gerendán levő (ml) görbe csuklóban ágyazott, rugalmas teleisizkópszerű, a (j) kar felfelé nyúló (j2) nyúlványába kapaszkodó, (m) kar vezérli. Az (m) teleszkópszerű csuklós kart a belezárt rúgó ki- IC nyújtani, ezáltal a (j) kart emelni s _ a hajtott elemet a hajtó tengellyel koaxiális helyzetéből az 1. és 2. ábrákon szemléltetett helyzetbe hozni törekszik. A sugárirányú kar célszerűen (T)-alakű 1( és a (j2) nyúlvánnyal szemközt fekvő alsó (j3) nyúlvány — pl. egy (nl) gömbcsukló útján — egy ütközővel, pl. a (h) mozgatótengellyel közel párhuzamos és a hajtótengely vonalában fekvő (n)_ rúd- 11 dal van összekötve. Az ütköző az (i) tengelyt a hajtó és a hajtott elemek között fellépő nyomással szemben ellenállóvá teszi. Az (n) ütközörúd másik vége egy (n2) rúgós lökhárítóval és egy, a lökést j.;