100683. lajstromszámú szabadalom • Patkó

Megjelent 1930. évi augusztus h ó 111 -én . MAGYAR KIRÁLYI j^gj^ SZABADALMI B I &ÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100683. SZÁM. — XX/b. OSZTÁLY. Patkó. Mftcklich Miksa gyáros Dresden. A bejelentés napja 1929. évi december hó 10-ike. A találmány a vaskörmöknek és sar­koknak a patkón való megerősítésére, illetve a patkónak és a körmöknek vagy a sarkoknak e célra való alakítására vonat-5 kőzik. A találmány különösen gépi úton Sie­menis-Martin-vasból, illetve folytvasból előállított (sajtolt) patkókra alkalmaz­ható. A körmöknek és sarkoknak ily pat-10 kókon való megerősítése eddigelé nehéz­ségekkel járt, mert azt az acélanyagot, amelyből a körmök és sarkok készülnek, nem lehetett a sima patkófelülettel kel­lően összekötni. A találmány már most 15 lehetővé teszi ezt az összeköttetést, még pedig azzal, hogy a patkót toldattal lát­juk el, mely az acél és vas között az alább közelebbről leírt módon szilárd összeköt­tetést létesít. E toldatnak tetszőleges 20 alakja, illetve bármily kívánt alaprajza és tetszőleges profilja lehet. A csatolt rajz a találmánynak néhány példaképeni megoldási alakját szemlél­teti. Az 25 1. ábra egyszerű alakítást mutat, mely akkor alkalmazható, ha az összeköttetés villamos gépi hegesztéssel foganatosí­tandó Az 1. ábra szerint a toldat kb. K>— 1 öm-re kinyúló, négyszögletes (a) kiug-30 rásból áll, melynek csupán még (b) bevá­gása van. A (c) sarok vagy köröm szintén négyszögletes és (d) foga van. E fog ré­vén a (c) körmöt, illetve sarkot a (b) be­vágásba illesztjük és azután az egymásra 35 fekvő felületeket egymással összehegeszt­jük. A 2—5. ábrák úgy a toldatnak, mint a kö­römnek, illetve saroknak profilos alakítá­sát mutatják. A 2. ábra szerint a toldat két egymással párhuzamos (e) lécből áll, 40 melyeknek háromszögalakú keresztmet­szetük van. E lécek között (f) csatorna lé­tesül (5. ábra) és a lécek kivágásai révén még harántirányú (g) csatornákat is léte­sítünk. Az (f) csatorna fenekén (h) borda 45 van. Az (i) köröm vagy sarok (2. ábra) pro­filja olyan, hogy a középen (k) csap, két­oldalt pedig egy-egy (m) léc van, ahol is a (k) középcsap két (1) tarajlécben végző- 50 dik (3. ábra). A középcsap kissé kúpos és valamivel magasabb, mint az (m) lécek. Az utóbbiak a (k) csappal együtt (n) to­rokrészeket határolnak (2. ábra). Az összeköttetést már most elektromos 55 gépi hegesztéssel vagy kézi lángzós he­gesztéssel foganatosíthatjuk. A 2. ábra a körmöt, illetve sarkot és a patkótoldatot még különállóan tünteti fel. A 3. ábra sze­rint a (k) csap a csatornába már be van go helyezve, mely helyzetben azonban a csap ínég nem tölti ki a csatornát. Az (n) to­rokrészek az (e) lécek fölött vannak. Ha már most a hevítést megindítjuk, úgy az nemcsak kívülről, hanem belülről is hat, 65 minthogy a láng az (f) és (g) utakon a hegesztési öv belsejébe is hatol. Ekkor az (1) tarajlécek, az (m) oldallécek és a (k) csap meglágyulnak. Befejező művelet­ként a 4. ábra szerint az (i) testre nyo- 70 mást vagy ütést fejtünk ki, amikor !s mindenekelőtt a (h) borda az (1) taraj­léceket szétterpeszti és így a (k) csap az (f) csatornát tömören kitölti. Ezenkívül, lényeges előnyként, a hegesztési fészek 75 kiszélesítése következik be, minthogy az' (e) lécek az (m) léceket kifelé szorítják es egy-egy karimát létesítenek. Végered-

Next

/
Thumbnails
Contents