100672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazánkőképződés meggátlására gőzkazánokban, elgőzölögtetőben, kondenzátorokban, boilerekben, hűtőkben stb.
kazánkő idejekorán történő, periodikus leválását eredményező tartós hatás csak úgy érhető el, hogy a diafragmán uralkodó egyensúlyi állapotot és ezzel együtt 5 a kazánkődiafragma kristályképződésének feltételeit lehetőleg gyakran és lehetőleg messzemenően változtathatjuk. Ez pl. a következőképpen történhet: a) megfelelő vegyi adalék periodikus alkalma-10 zásával, ahol is a kazántápvíz koncentrációját időszakosan ebben az állapotban tartjuk, majd az adalékot beszüntetjük, míg az eredeti elektroozmotikus egyensúly és a kristályképződés eredeti felté-15 telei kb. ismét helyreállottak, amikor is az adalék hozzáadását újból megkezdjük stb.; b) a fémlelületen elektromos áramoknak periodikus átvezetésével, mely áramokat bizonyos idő elteltével kikap-20 csoljuk oly célból, hogy az eredeti elektroozmotikus egyensúly és a kristályképződés eredeti feltételei ismét helyreállhassanak; c) két vagy több különbözően ható anyagnak felváltva történő hozzáadásá-25 val, mely anyagok mindegyike az elektroozmotikus egyensúlyt és a kristályképződés feltételeit a lehető legkülönféleképpen befolyásolja; d) felváltva ható megfelelő vegyi anyagokkal és elektromos 30 áramokkal. Ha kalorikus okokból a kazán tartalmát nem újíthatjuk meg gyakrabban teljesen, amint ez pl. gőzmozdonyoknál, a rendszeres kimosásokkal történik, akkor 35 vegyi adalékok alkalmazásánál, bizonyos körülmények között előnyös lesz adszorpciós szerek hozzáadása, oly célból, hogy az elektroozmotikus egyensúly és a kristályképződés szempontjából mérvadó ere-40 deti feltételeket, megközelítőleg, gyorsabban állítsuk helyre. Kolloidális aniont tartalmazó adalékanyag gyanánt megemlítendő az aminosav (tojásfehérjebomlási termék) alkali•45 sója, kolloidális kationt tartalmazó adalékanyag gyanánt pedig a kolloidális lignin vagy lignin-szulfosav. Az adszorpciós szer az ismert anyagok valamelyike lehet, pl. megőrölt aktív szén, grafit, sejt-50 kova stb. A lerakodott réteg képződési sebességéhez és porozításához képest azokat az időtartamokat, melyekben az elektroozmotikus egyensúlyt és a kristályképződés feltételeit befolyásoljuk, hosszabbra vagy rövidebbre kell megszabnunk. Normális üzemi- és tápvízviszonyoknál elegendő lesz, ha az elktroozmotikusan ható és a kristályképződést befolyásoló tényezőket kb. 8—10 naponként engedjük behatni és a mindenkori viszonyokhoz képest, hoszszabb vagy rövidebb szüneteket iktatunk közbe, mely szünetekben, kívülről, sem vegyi, sem elektromos úton nem befolyásoljuk a kazánkőd iafragmát. Az alkalmazott adalékoknak mennyisége, valamint az alkalmazott elektromos áram feszültsége és erőssége tudvalevőleg igen kicsiny lehet. Az ismertetett eljárás alkalmazási köre természetesen nincs korlátozva gőzkazánokra, hanem azonos eredménnyel mindenütt alkalmazható, ahol hasonló fizikai feltételek uralkodnak, mint a gőzkazánokban, tehát pl. elgőzösítőkkel, kondenzátorokkal, boilerekkel, hűtőkkel kapcsolatban. Szabadalmi igények: 1. Elj £11* US 3 kazánkőképződés és egyéb lerakodás meggátlására gőzkazánokban, elgőzölögte tőkben, kondenzátorokban, boilerekben, hűtőkben stb., melyet az jellemez, hogy a lerakodást alkotó kristályok képződésének és növekedésének a diafragmák gyanánt ható lerakodásokon lejátszódó elektroozmotikus folyamatok révén meghatározott feltételeit periodikusan megváltoztatjuk, még mielőtt a lerakodás káros vastagságot elért volna, úgyhogy a lerakodások képződése és leválása egymással váltakozik anélkül, hogy a lerakodás káros vastagságot elérhetne. 2. Az 1. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a folyadékhoz, időbelileg egymástól elkülönített üzemszakaszokban a lerakodást alkotó kristályok képződésének és növekedésének feltételeit a megelőző és közbeeső üzemszakaszokhoz képest változtató vegyszert adunk hozzá. 3. Az 1. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a védendő fémfelületeken a lerakodás megengedett vastagságától függő tartami!, időbelileg egymástól elkülönített üzemszakaszokban, elektromos áramot bocsátunk át. 4. Az 1. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a folyadékhoz egymást követő, különböző üzemszakaszokban, a lerakodást alkotó kristályok képződésének és növekedésének feltételeit különféleképpen változtató anyagokat adunk. 5. Az 1. igénkben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy
