100665. lajstromszámú szabadalom • Tartócsap-biztosítás függő szigetelőkhöz
Megjelent 1930. évi augusztus hó 111 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100665. SZÁM. YLL/G. OSZTÁLY. Tartócsap-biztosítás függő szigetelőkhöz. Ing1 . Ludwig- Neumann, Gesellschaft m. 1b. H. Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi december hó 22-ike. A találmány tartócsap-biztosításra vonatkozik oly ismert rendszerű függő szigetelőkhöz, melynél a tartócsap feje alatt egy, a szigetelő üregének hornyába fo-5 gódzó és azt teljesen kitöltő, nyitott gyűrű fekszik. Ezek a nyitott gyűrűk eddigelé rugalmas anyagból készült rúgózógyűrűk voltak, mely elrendezés azzal a hátránnyal járt, hogy a gyűrű 10 feszítőereje a rúgónak a szerelés alatti behelyezésénél, valamint a használat közbeni elmozgásánál a poroellánt megsértette. Ezenfelül attól is kellett tartani, hogy a rúgózógyűrű, rugalmassága foly-15 tán, a horonyból kiugrott, amikor is a tartócsap feje elvesztette sík, egyenletes felfekvését. Ezeket a hátrányokat a találmány azzal küszöböli ki, hogy a felfekvő gyűrű nem rugalmas, hajlékony anyag-20 ból készül. A rajz a találmány tárgyának példaképpeni megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra egy szigetelőtagon át vett tengelyirányú metszet. A 35 2. ábra a tartógyűrű, oldalnézete. A 3. ábra fölül nézet Minden egyes szigetelőtag a szokásos harangalakú, alsó felületén koncentrikus hordákkal ellátott (1) porcellántestből áll, iO mely a lágyöntvényből készült (2) tartó-Süvegben foglal helyet. A (2) tartósüveg fejrészének szuronyzárszerű (3) beakasztó nyílása a szomszédos (15) tartócsapját veszi fel. Az (1) szigetelőtest a (2) tartósüvegbe be van ragasztva, pl, 35 cementezve, mely célból az (1) szigetelőtest és a (2) tartósüveg közötti (4) hézagot cement tölti ki. A szigetelőfej (5) üregének alul gyűrűalakú (6) felfekvő felülete van. A (7) 40 tartócsap bővített felső (8) fejét az (5) üregbe betoljuk, ahol a hajlékony, nem rugalmas anyagból, pl. vörösrézből készült, nyitott (9) gyűrű útján rögzítjük. A (9) gyűrűt, bevezetés céljából, ismert 45 módon, csavaralakban a (7) tartócsap szára köré tekerjük, miáltal oly csekély átmérőjű lesz, hogy a szigetelőtest üregének hengeres (11) középrészén át a (7) csap (8) feje alá tolható, ahol alkalmas 50 szerszámmal széjjel feszítjük és egy síkba kényszerítjük mindaddig, míg a gyűrű tompa végfelületei egymásba nem ütköznek. Az ismertetett művelet után átmérője akkora, hogy a (6) alátétfelület 55 egész kerületén pihen. A tartócsap helyzetének további biztosítására, a (9) alátétgyűrű és a (8) csapfejrész közé alulról még egy (12) állítógyűrűt iktathatunk. A kétrészű (12) 60 állítógyűrű a tartócsap (7) szárának gyűrűs (10) dudora mögött foglal helyet. A
