100664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek kivonására ércekből
Megjelent 1930. évi augusztus hó 111 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100664. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek kivonására ércekből. Meyer Mineral Separation Company Delaware, mint Ralph F. Meyer Freeport-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi november hó 26-ika. É. A. E. Á. elsőbbsége 1928. évi december hó 28-ika A találmány tárgya eljárás fémeknek ércekből és hasonló anyagokból való kivonására gázalakú reagensek segélyével. A találmány egyik célja olyan eljárás 5 létesítése fémeknek fémtartalmú nyersanyagokból való kivonására, mely egyszerűen és könnyen foganatosítható nemcsak olyan ércekre, melyek kivonása már eddig is lehetséges volt, hanem amelyeknek gaz-10 daságos kezelése eddig nem volt lehetséges; az eljárásnál a gázalakú reagensek gyors ós erőteljes hatást fejtenek ki. A találmány szerinti eljárásnál az alkalmazandó folyékony és gázalakú reagen-15 sek együttes hatását fokozznk, ami a kezelést egyszerűsíti és gyorsítja s emellett rendszerint az eddigieknél jobb eredményeket szolgáltat. A találmány többek között előnyösen 20 alkalmazható egy vagy több gázalakú reagenst alkalmazó szulfatáló, klórozó, ciánozó és egyéb eljárásoknál, melyeknél a találmány tárgya a gáz hatását fokozza. A találmány azon felismerésünkön ala-25 pul, hogy ha érceket vagy egyéb fémtartalmú anyagot „félnedves" állapotban gázalakú reagensek hatásának vetünk alá, gyors és erőteljes reakció lép fel, mely az ércek extrahálhatóságát fokozza, az 30 extraháló műveleteket gyorsítja vagy egyszerűsíti, nehezen olvadó vagy eddig gazdaságosan nem értékesíthető ércek egyszerű és olcsó extrahálását teszi lehetővé, még pedig rendszerint az eddig al-35 kalmazott hőmérsékeknél lényegesen alacsonyabban. A találmány többek között a cinket, mangánt, kobaltot, nikkelt, rezet és egyéb fémeket tartalmazó oxidos vagy szulfidos ércek feldolgozására alkalmas, különösen 40 olyan nehezen olvadó és silány ércek feldolgozására, melyeknek értékesítése eddig a nagy extrakció-költségek folytán nem volt érdemes. Így pl. cinkferritek és más oldhatlan és nehezen olvadó vegyületek, 45 mint pl. mangánszilikátok az új eljárás révén könnyen alakíthatók át extrahálható vegyületekké. A találmány nem korlátozódik ércek feldolgozására, hanem kiterjed minden fémtartalmú anyag, mint 50 érckoncentrátum, bányahulladék, osztályozási hulladék (tailings) kezelésére, mely anyagokat a leírásban és az igényben gyűjtőnéven érceknek nevezünk. A találmány értelmében a gázzal való 55 kezelés előtt az ércet annyi folyadékkal keverjük, mely elégséges ahhoz, hogy az egyes szemcsékbe behatoljon vagy a szemcséken felületi hártyát képezzen (vagy mindkettőt), de nem elégséges ahhoz, hogy ^0 az ércszemcsék közti üregek számottevő részét kitöltse. Lényeges követelmény, hogy a részecskék ne legyenek annyira nedvesek, hogy tapadjanak vagy összeragadjanak. Az érc ilyen megnedvesítése 65 elégséges ahhoz, hogy a gáz behatását elősegítse, de nem elégséges ahhoz, hogy a gáznak az ércszemcsék közötti szabad •mozgását gátolja; minthogy ilyenkor az érc egyrészt nem száraz, de másrészt nem 70 is érezhetően nedves, az ércnek ezt, a találmány szempontjából fontos állapotát a következőkben „félnedves"-nek nevezzük. Az ilyen félnedves anyag minden szemcséjének lényegileg teljes felületére sza- 75 badon hathat a gáz, mely igen gyors és erőteljes hatást fejt ki. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a gáz könnyen fér hozzá
