100655. lajstromszámú szabadalom • Véletlen behatásokkal szemben oldhatatlan csavarmenet

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. 31 AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100655. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Véletlen behatásokkal szemben oldhatatlan csavarmenet. Société Francaise de Filetage Indesserable D. I). G. Páris. A bejelentés napja 1929. évi november hó 26-ika. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi november hó 27-ike. Ismeretes a csavarorsóra és a csavar­anyára alkalmazható olyan csavarmenet, amelynek profilját az jellemzi, hogy az egyik elem csavarmenetének lábrészét a 5 menet tengelyével oly szöget bezáró egye­nes alkotja, mely elég kicsi ahhoz, hogy a másik elem meneteinek fejrésze, (me­lyet hasonló ferde egyenes alkot) az anya meghúzása alatt, a zárandó alkatrészek 10 egymásrahatása folytán, erősen rászorul­jon a ferde fenékrészekre, úgyhogy az anya oldhatatlan és ha a szög elég kicsi, nemcsak oldhatatlan legyen, hanem az or­sóra is ékelődjék. 5 Ezt a csavarmenetet a csatolt rajz 1. áb< ráján láthatjuk, ahol (a) az anyát és (b) a csavarorsót jelzi. Az orsó és az anya közös tengelye az ábrán vízszintesen fek­szik és az orsó fejét a baloldalra kell kép-0 zelnünk, úgyhogy a meghúzásnál az anya az orsóhoz képest az (f) nyíl irányában tolódik el. Megjegyzendő, hogy véletlen behatások folytán nem oldódó anya alatt olyan B anyát értünk, mely súrlódás révén jobban szorul a csavarmenetes rúdhoz vagy orsó­hoz, mint az általa rögzített alkatrészhez, a meghúzásnál létrejött rászorulás hatása tehát oly nagy, hogy az anya az orsóhoz 3 képest a rögzített alkatrészek által átvitt erők hatása alatt sem képes elmozdulni. Ráékelődött anya alatt olyan anyát ér­tünk, amely ha egyszer már meghúztuk, magától nem tud visszatérni kiindulási 3 oldott állapotába még akkor sem, ha a rögzítés pl. a rögzített darabok tömörü­lése vagy elkopása folytán megszűnik. Gyakorlati szempontból szükséges az, hogy az anya nemcsak oldhatatlan legyen, hanem ékelődjék is. Ez az anyának az or- 40 són való rögzítését biztosítja függetlenül attól, hogy az alkatrészek játékot nyerhet­nek pl. kopás, vagy tömörülés folytán, vagy más okból, anélkül, hogy az anya és az orsó zárása megszűnnék. 45 Hogy ez az ékelődés létrejöjjön, a kielé­gítendő feltétel a csavarorsó (D) átmérő­jéhez képest kicsiny (p) menetmagasságra nézve (p < V5 D) kb. az, hogy az x szög (1. ábra), melyet a menetek lábrésze az 50 orsó tengelyével alkot, olyan legyen, hogy tg « < f, ahol (f) az érintkező fé­mek súrlódási együtthatója. Minél ki­sebb az a szög, annál kisebb a nyomás­nak az az összetevője, amely a ráékelő- 55. dött anyát az (F) nyíllal ellentétes irány­ban, azaz az a hajlás által képezett lejtő legalsó pontja felé igyekszik elmozdítani, következésképpen az anya az orsón annál nagyobb mértékben rögzítődik. A kitű- 60 zött célt akkor fogjuk gyakorlatilag leg­kedvezőbben elérni, ha az a szöget 5—fi fokra vesszük. Ha azonban az a szögnek ilyen értéket adunk, akkor az ékelődő felületek érintke- 65 zésének biztosítására csak rendkívül kis toleranciát engedhetünk meg, amely 24 mm-es orsóátmérőnél legföljebb 0.05 mm lehet. A valóságban biztosítani kell azt, hogy 70-legalább is az egyik menet, pl. az (a) anya­menet (1—m) csúcsa a szembenlévő lábrész szel, mint pl. a (b) orsó (g—h) lábdarabjá­val, mely az a szög szerint hajlik, érint­kezzék és hogy ez az érintkezés elég ko- 75. rán, pl. (c)-nél következzék be. Az (1—m) és (c—h) ferde részek végső egymásra-

Next

/
Thumbnails
Contents