100644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrt kutak csövezésére és ezzel készült csövezet

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100644. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fúrt kutak csövezésére és ezzel készült csövezet. Mazalán Pál bányamérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 31-ike. A találmány főként mélyfúrású kutaknak az eddigieknél tökéletesebb és tartósabb csövezésére irányul. Eddigelé ásványvizeket, melegvizet és gázokat szolgáltató mély fúrású kutakat rendszerint acélcsövekkel béleltek; ezek a béléscsövek azonban a keletkező maró vagy elektrolitikus hatások folytán rövid idő alatt tönkremennek és ezáltal a csövezet a termelt ásványos vizeknek vagy gázoknak a felső talaj és egyéb nem kívánatos vizeknek elkülönítésére alkalmatlanná válik. Ugyanez áll az eddig alkalmazott, fémből készült szűrőcsövekre, amelyek főleg szénsav és kénhidrogéngáz behatása alatt hamarosan elpusztulnak. E hátrányokat kiküszöbölendő, kívánatosnak mutatkozik, az ilyen kutak béléscsővezetét maró- és elektrolitikus hálásoknak ellentálló anyagokból, pl. kerámiai vagy kőanyagokból előállítani. Minthogy azonban az ilyen anyagokból készült csövezet csekély szilárdságánál fogva, az eddig szokásos módon nem építhető be, ehhez különleges eljárásra és berendezésre volt szükség. A találmány szerint egyszerűen úgy járunk el, hogy a legalsó csövet megfelelő felfüggesztő szerkezettel alsó végén támasztjuk alá és a következő csöveket csavaros megerősítés helyett egyszerű illesztéssel, esetleg karmantyúkkal rögzítve, helyezzük egymás fölé. Ezzel elérjük azt, hogy a csővezeték részei a beépítés alatt csak nyomásra vétetnek igénybe s így csekélyebb szilárdságú anyag is veszély nélkül felhasználható. Másrészt a felfüggesztő szerkezet tehermentesítéséről is gondoskodunk oly kép, hogy a csővezetéket a besüllyesztéshez zárt tartály gyanánt képezzük ki s így azt a behelyezésnél vízben úsztatva süllyesztjük le. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés tehát alkalmas, tagozott felfüggesztő rudazatból és a legalsó cső alá he- 45. lyezendő, ezen rudazattal oldhatóan kapcsolt, tányéralakú tárcsából áll. A mellékelt rajzon, amely a csövezetnek egy kiviteli példáját hosszmetszetben ábrázolja, (1) jelöli a felfüggesztő rudazatot, 50 (2) az alátámasztó tárcsát és (3) a csövezetet, amelyet a (4) fúrólyukban lévő víz vesz körül. A feltüntetett kivitelnél: a (2) támasztózsámoly szilárd fémből készült, zárt tár- 55 csa, amely pontosan illeszkedik az alsó csőhöz. A csövek anyaga víz- és saválló kőanyag, pl. kőgyurma vagy porcellán. A csövek illesztései pedig ugyancsak saválló anyaggal, pl. aszfalttal vagy ebonittal, fi- 60 bérrel vannak tömítve. Tömítésül pl. szívós és rugalmas anyagú T-szelvényű (5) gyűrű szolgálhat, amely fölé egy (6) fémkarmantyút húzunk. Ez a karmantyú ilykép el lévén szigetelve a 65 csövezet belső terétől korriziónak kitéve nincsen. A felfüggesztő rudazat utolsó tagjának csavarmenetes vége a (2) tárcsán keresztülhatol, úgyhogy annak nyílását a beépítés 70 tartamára elzárja. Ez a csavarmenet a rudazat egyes tagjait kapcsoló csavarmenetekkel ellentétes értelmű, pl. balmenetű, hogy, ha a béléscső a kívánt helyzetbe került, a rudazat kapcsolatát kicsavarolás 75 útján megszüntethessük, mire a tányér alsó furata szabaddá válik. Amennyiben nagy mélységeknél a csövezetre ható külső nyomás veszélyessé válhatnék, ezt a túlnyomást víznek a cső belsejébe való be- 80