100600. lajstromszámú szabadalom • Cipészeti alakdarab és eljárás előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100600. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Cipészeti alakdarab és eljárás előállítására. Weitzner Henrik kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 24-ike. A találmány lábbelisarokra, kaptára, valamint egyéb cipészeti alakdarabokra, úgyszintén ezek gyártási eljárására vonatkozik. 5 A sarkokat általában talpbőrdarabokból készítik. Ennek hátránya, hogy a sarkokat, körülményes és drága szakmunkával, egyenként kell, úgyszólván megépíteni, továbbá, hogy a bőr rétegezettsége és sú 10 lya erősen korlátozza a sarok alakítását és még hogy agyonszegezéssel sem lehet a sarkot elég szilárddá tennünk, miért is a bőrsarkok, bizonyos határon túl, elferdülnek, megdőlnek, összerogynak és leválnak, 15 Ismeretesek fából készült cipősarkok is. Ezeket még mindig igen drága speciális munkával lehet csak előállítani és külön hátrányuk, hogy hygroszkopikusak. ba sadnak, továbbá hogy szálazottságuknál 20 fogva tulajdonképen csak úgy gátat vetnek a sarkok szabad kialakításának, mint a bőrsarkok, úgyszintén, hogy természetük nem enged valami szerves kapcsola tot az egyéb lábbelianyagokkal, végül, 25 hogy a használatban, keménységüknél fogva, fárasztóknak bizonyulnak. Lényegileg hasonló hátrányok mutat« koznak a kaptafánál és egyéb cipészeti alakdaraboknál is, amelyek szintén fából 80 készülnek, mert a. fának szálazottsága mindenütt akadálya a cipészeti szempont ból egyformán fontos, szabad alakíthatáanak és szegezhetésnek. A találmány célja, hogy mindeme hát-85 rányokat kiküszöbölje. A találmány alapvető kiindulásában abban van* hogy a mindenkori cipészeti alakdarab oly faragható és szegezhető műanyagból van, amelynek fanemű, illetve fapótló része, a 40 tér minden irányában, .gyakorlatilag egyenletesen szegfogóvá van elosztva. Mármost, ha a legkényesebb alakdarabot, a magas női cipősarkot tekintjük, akkor úgy látjuk, hogy a találmány szerinti cipősarkot, úgy magasság, mint kontúr- 45 ívelés, stb. szempontjából, teljesen szabadon alakíthatjuk, mert sem rétegezettség, sem hasadásveszély, sem a szegezésnek kényszeriránya nem szab többé feltételeket az alakításnak. Eddig mindig fiig- 50 gélyes irányban kellett szegeznünk, úgyhogy az emberi sarok fészkének homorúsága, a cipősarok kontúrvonalának íveltsége, úgyszintén a sarokmagasság, amelyek mind megannyi változók (amiket já- 55 rás közben az útnak elforduló változatosságai is éreztetnek), azt eredményezték, hogy a sarok szegei meglazultak, befelé vándoroltak és egyéb zavarokat okoztak. A találmány szerinti megoldásnál azon- 60 ban minden szeget a legalkalmasabb irányban verhetünk a kellő helyre, ahol azok mindvégig erősen tartanak, bármi lyen formájú, alakdarabbal is dolgozunk, mimellett az utóbbiakat tetszőlegesen for- 65 mázhatjuk. Mindezzel karöltve jár, hogy az új, cipészeti alakdarabot, anyagának pép-, illetve képlékeny állapotában formázhatjuk, úgyhogy a mondott alakdarabok elő- 70 állításai a legkönnyebb és leggyorsabb tömeggyártási műveletre vezetődik vissza. A találmány szerinti intézkedések a technika mai állásánál, ugyan magukban is meghatározzák a kellő műanyagot, a ta- 75 lálmány szerint azonban legcélszerűbben úgy járunk el. hogy a cipészeti alakdarabokat oly műanyagból készítjük, melynek kötőanyaga kb. 40% celluloidpor, amit acetonban oldunk, töltőanyaga pedig kb. 10% 80