100591. lajstromszámú szabadalom • Többszörös fojtású mellékzár bűnelzárókhoz

• Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jU3Bp|9| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100591. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Többszörös fojtású mellékzár bűzelzárókhoz. Dr. Szterényi Gyula ügyvéd Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 9-ike. A találmány oly mellékzárakra vonatkozik, amilyenekre folyadékzárás bűzelzárók szenny vízbeömlő tölcsérének külsejére van szükség. Ilynemű mellékzárak 5 létesítéséhez eddig öntöttvas-tölcsérek peremét pontosan egybe kellett esztergálnunk az ugyancsak öntöttvas-szifonházak karimáival, sőt tömítőbetéteket és karimacsavarokat is kellett alkalmaznunk, hogy 10 a gázelzárás megbízható legyen. Minél erőteljesebb volt azonban a tömítőszorítás, annál nehezebbé vált a bűzelzáró mindennapos szétszedése és tisztogatása. A találmány célja, hogy e hátrányokat 15 kiküszöböljük. A találmány lényegileg abban áll, hogy a szennyvízlefolyóból a tölcsér külseje mentében a szabadba vezető gázközlekedő út, legalább is két, egymás után következő szelvényben, el van 20 fojtva. Ily módon a gázelzárás oly egyszerűvé és könnyen létesíthetővé válik, hogy a bűzelzárót mindenestül, olcsó, csákozott lemezrészekből készíthetjük, amik az egybeillesztési helyeken semilyen 25 külön megmunkálást, sem pedig valami külön tömítőszorítást nem igényelnek, könnyűszerrel szétszedhetők és jóformán puszta visszarak ássál újból, pontosan összeállíthatók. 30 A rajzok az új mellékzár néhány kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1., 2., 4. és 5. ábra egy-egy zománcozott lemezből készített bűzelzáró függélyes metszete, a 85 3. ábra pedig magának a 4. ábrabeli szennyvízbevezető tölcsérnek alulnézete. Az (1) szifonház (2) gyűrűhornyába gázközlekedésfojtó illeszkedéssel van behelyezve a (3) tölcsér, amelynek felső lap-40 ját (4) beömlőnyílások törik át. Az (1) szifonház belsején, valamint a (3) tölcsér külsején levő (5), ill. (6) toldatok bajonettzárat képeznek egymással. A tölcsér alja a (7) edénybe merül, amely a (8) zárófolyadékot tartalmazza. Az utóbbi felett, 45 a tölcsérben, van a (9) olajréteg. Az (1) szifonház a (7) edény szintjében, tömör kettős fallal van ellátva. Ez edényt csupán a folyadékzár fölötti, szűrőszerű (10) lyukak törik át, amik szennyvíztúl- 50 folyók gyanánt szolgálnak. Így a tölcsér felső lapja terjedelmes, a (7) edény töltőtere ellenben kicsiny lehet, amellett pedig a (11) szennyvízlefolyóból a (3) tölcsér külseje mentén a szabadba vezető gázközle- 55 kedő út a (10) lyukakban máris fojtást szenved. További ilynemű fojtást láthatunk az 1. és 4. ábrában, amelyek szerint a (3) tölcsér külsejének egyik közbenső része és 60 az (1) szifonháznak kifelé zárt, (12) része érintkezésszerűleg megközelítik egymást. Ily egybeépítés mellett semmi külön intézkedésre sincs szükségünk, hogy a leírt módon, eggyel több fojtást érjünk el. 65 Ismét további fojtást létesíthetünk a találmány szerint avval, hogy az (1) szifonháznak kifelé zárt, (12) része és a (3) tölcsér külseje közötti szabad teret, köröskörül, tetszőleges magasságban, (13) olajos 70 kóc, ill. egyéb, gázközlekedésfojtó töltelék foglalja el. A 2. ábra szerint csak alul, a 4. ábra szerint csak felül, az 5. ábra szerint pedig mindenütt van ily (13) töltelék. Az utóbbi nem csupán közvetlenül, töme- 75 gével, hanem azon a réven is szerepelhet bűzfojtóul, hogy alkalmas olajjal itatottan szagtalanít is és hogy a belőle lassan leszivárgó olajcseppek a (7) edény külső szennyvízfelszínét állandó olajréteggel 80