100585. lajstromszámú szabadalom • Olajmótor, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahenger szűkített terébe megy végbe

• Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100585. SZÁM. — Vcl/2. OSZTÁLY. Olajmótor, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahenger szűkített terébe megy végbe. „Omo" Aktieng-esellschaft Zürich. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 1-je. A találmány tárgya olajmótor, amely nél a nehezen elpárologtatható égési anyag, különösen nehéz olaj sugaras szétporlasztása a sűrítési löket közben a henger tértől szűkítés útján elkülönített sűrítési térben megy vég-be. Az ilyen szerkezetű gépek a gépszerkesztós mai állása szerint izzófejes gépek vagy előkamrás Diesel-gépek gyanánt készülnek. Izzói:; jes gépeknél az égési anyagot rendszerint a szívólöket tartama alatt az izzó fejben raktározzák, hogy az elpárolog íatáshoz és a keverék képződéséhez szükséges idő rendelkezésre álljon. Az ilymódo-n kiképezett gépek nagy sűrítési nyomások alkalmazását nein engedik meg, mivel korai gyújtásokat el kell kerülni. Azoknál az izzófejes gépeknél amelyeknél az égési anyag röviddel a sűrítési löket vége előtt kerül befecskendezésre, a sűrítési nyomás korai gyújtások veszélye nélkül növelhető. A sűrítési nyomás növelésének ezen esetben is azonban az a körülmény szab határt, hogy az izzó fej szilárdsága a felhevítés folytán csökken. Előkaimarás Diesel-gépnél, amelynél az égési anyagot a sűrítési löket végén hűtött előkamrába fecskendezik, a sűrítési nyomás tetszőleges nagyra növelhető. Az előkamra azonban olyan kicsire van méretezve, hogy az égési anyagnak csak kis része talál az előkamrában az elégéshez szükséges levegőt, míg az égési anyag i'ő tömege a henger sűrítési terében ég el. Az előkamrában első sorban részleges robbanás megy végbe, amely az el nem égett égési anyagot a henger sűrítési terébe porlasztja, ahol az elég. Ezeknél a gépeknél nagyon nagy nyomásokra van szükség, hogy a nehezen lángra lobbanó égési 40 anyag öngyulladása bekövetkezzék. A találmány értelmében kiképezett gép a nyomások szempontjából az izzóíejes gépek és az előkamrás Diesel-gépek között á,il. A körülbelül 1:8—1:10 sűrítési vi- 45-szonynak megfelelően a sűrítési végnyomások körülbelül 15—25 légkör között vannak. A Diesel-gépeknél alkalmazott nagy nyomások mellőzhetők, mivel a gyújtás izzótest segélyével történik. A keverék-kép- 50 ződésnek a csökkentett nyomlás álltai okozott lassítását azáltal egyenlítjük ki, hogy a levegőt két áramra oszljuk, amelyeknek nagy örvénylő energiája van és a keverék képződése az izzófest révén két 55 úton következik be. Az iz-zó testnek harang alakja ^an és köz meghagyása mellett az égési térbe van behelyezve. Az egész égési anyagot szivattyú a sűrítési löké; vége felé a harangba nyomja. Az 60 égési anyag bevezetésére szolgáló nyíláis a nyaknyíláshoz képest oly módon van elrendezve, hogy az égési anyag sugarával a levegőnek csak egyrésze lép be az izzó testbe, mikoris gázból és levegőből áMó 65 előzetes keverék képződik, amely csak az izzó test körül áramló maradéklweigő révén válik meggyulladásra képes kész keverékké. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát 70 tevő gép két kiviteli alakja példaképpen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra négyütemű gép hengerének hosszmetszete. A 2. ábra kétütemű gép hengerének hossz- 75 metszete.