100564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizet áteresztő homokos tömegek, épületek és épületrészek szilárdítására

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100564. szám. — XV/e. osztály. Eljárás vizet áteresztő homokos tömegek, épületek és épületrészek szilárdítására. Tiefbau- und Kalteindustrie A.-G., vorni. Gebhardt & Koenig Nordhausen, Siemens-Bauunion G. m. b. H. Kommanditgesellschaft Berlin-Siemensstadt és dr. Ing-. Hugó Joosten Nordhausen. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 3-ika. Angolországi elsőbbsége 1928. évi május hó 24-ike. A találmány tárgya vizet áteresztő lerakott vagy természetes homokos tömegek, laza, likacsos kőzetek, valamint oly épületrész vagy pedig falazatból ál;ló épü-B letek (épületalkatrészek) szilárdítására vonatkozik, amelyeket ez az eljárás keménnyé és vizet át nem eresztővé tesz. Ismeretes már az az eljárás, amely szerint vizet tartalmazó, szakadozott talaj-10 rétegeket cement befecskendezésével szilárdabbá tehetünk, amely célból az ily rétegek szakadékai vagy hasítékai előzőleg vegyi oldatoknak keverésével képezett, finoman elosztott csapadéknak bevezetésé-15 vei a cement felvételére alkalmassá tétettek. Ismeretes továbbá olyan eljárás aknák mélyítésére, amelynél az aknák fenekét tömítő anyaggal telítjük és amelynél; a földbe, előzőleg előállított vegyszerek keve-20 rékét, előnyösen kovasavsónak hígított savban való oldatát vezetjük be. Végül ismert olyan eljárás is habarcs, cement vagy beton előállítására, amely szerint ezeket az anyagokat nagyobb tömörség létesíté-25 sére silikát oldatokkal keverjük, amely oldatokat használat előtt egy vagy több sóval, főleg nitrátsóval keverjük. Ezen ismert eljárásoktól eltérőleg a jelen találmány szerint homokos tömegek 30 vagy épülettestek szilárdítására nem alkalmazunk előzőleg elkészített oldatkeverékeket a földben vagy az épületainyagban, továbbá nem használunk cementet vagy sóanyagot, hanem a találmány szerint a 35 szilárdítást azáltal érjük el, hogy a szilárdítandó tömegbe egymás után vegyi oldatokat viszünk be, amelyek olyan lulajidonsággal bírnak és töménységi fokuk akként van megválasztva, hogy a szilárdítandó tömegekben a vegyszereknek egy- 40 másra való hatása folytán kovasav-gél vagy hasonló gél jön létre, amelynek adsorptiós hatása egyedül, vagy pedig saját szilárdulásával egyetemben vagy végül a bevezetett vegyszerekkel való vegyi átalakulás tőly- 45 tán a kezelt laza vízáteresztő tömegek szilárdítására vezet. Példaképpen először kovasavoldatot, majd sóoldatot, az utóbbi helyett adott esetben savoldatot vezetünk be a szilár- 50 dítandó tömegbe vagy testbe. Ezzel elérjük, hogy az először bevezetett oldat a szilárdítandó test egyes legkisebb részecskéit burkolja, míg a később bevezetett oldat a gél kiválasztást végzi, amely végül az 55 állandó tartós szilárdításra vezet. Ily módon, amint ezt számos, a laboratóriumokban és a gyakorlatban végzett kísérlet igazolta, laza homokos tömegeket, akár természetes talajpétegek azok, akár 60 pedig mesterségesen lerakott anyagok, valamint alapokat, alapépítményeket és más építményeket vagy pedig épületrészeket tökéletesen megszilárdíthatunk és kívánt esetben vizet át nem eresztővé is tehetünk 65 anélkül, hogy erre a célra cementet vagy hasonló anyagokat kellene használni. Az új eljárás első sorban vizet áteresztő, homokos tömegek szilárdítására szolgál, melyek — mint már említettük — termié- 70 szetes talajrétegek vagy pedig mesterséges lerakódások lehetnek és pedig oly törne-