100547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztartalmú anyagok szárítására elektrolizissel
révén bekapcsolódik, mire a villamos áram a formában lévő összepréselt anyagot áthaladja és ennek víztartalmát elgázosítja. A gáz az egyik fal apró fura-6 tain ás a csővezetékbe ömlik, ahonnan azt egy szívókészülék eltávolítja. A víztelenített anyag szintén a brikettgyártás közismert eszközeivel a présí'ormából kiszedhető és elszállítható. 10 Az elgázosítás termékei — 1 kg vízként ca. 0.88 kg oxigén és 0.12 kg hidrogén — az anyagból durranólég alakjában távolodnak el. Ezt a gázt különféle ipari célokra lehet felhasználni, pl. gázmotorok 15 segítségével az elhasznált villamos áram egy részének a pótlására, miáltal ennek költségei lényegesen redukálhatok. A fent leírt víztelenítési eljárás alatt nyert gázt egy szívó- és nyomókészülék csővezetéken 20 átszállítja a gáz értékesítési helyéhez (motorhoz). A fentikben vázolt elektrolitikus víztelenítő eljárás által elérhető gazdasági előnyöket bemutatja a következő 25 példa: A nyers bauxit víztelenítése elektrolízissel: A nyers bauxit víztartalma a helyi és időjárási viszonyok szerint 10 és 50% kö-30 zött ingadozik. A benne lévő víz elgázosítására fentiek szerint kg-ként 0.4 KWO-ra van szükség. Annak biztosítására, hogy a villamos áram a bauxitban finoman elosztott víz 35 összes részecskéin akadálytalanul áthaladhasson, előnyösnek mutatkozik a bauxitnak megfelelő formákba (brikett) sajtolása. A sajtolás erőszükségletc az anyag • specifikus entrópiájának alapján (Hütte í0 I., 394. oldala) pontosan kiszámítható, általában azonban 5000 mkg =• 50 KW-ra tehető. Ennélfogva egy nyomóaggregátum, amely másodpercenként 1 kg bauxitot ib briketté sajtol, óránként ca 50 KWO-t fog fogyasztani és ezen idő alatt 1 X 60 X 60 = 3600 kg bauxitbrikettet termel. 1 vagonrakomány (10.000 kg) bauxit sajtor -v, + ...50 X 10.000 lasanoz tehát „TTAT^ = ca. 140 K\V ü-ra ábOO 50 lesz szükség. A bauxitban lévő víz elgázosítása viszont a fentiek szerint a következő erő ' szükségletet igényli: Vagonrakományonként: 20% víztartalomnál 140+(2000X0.4) = 940 KWO 65 30» » 140+(3Uu0X0.4) = 1340 » 50 » » 140+(5000x0.4) = Ül40 » Egy vagon napi teljesítményű vítelenítő telep ennél fogva naponta ca. 130.000 KWO-t szükségei. Ilyen nagy áram 60' fogyasztásnál még a legkedvezőtlenebb viszonyok között 1 KWO ára nem lehet 2 fillérnél nagyobb, tekintettel arra, hogy az elhasznált áram nagy részét az általa termelt durranógáz által explosiós gépek 65 útján pótolni lehet. Üzemi és amortizációs költségek törlesztésére vagononként még 1 P-t hozzászámítva: a nyers bauxit víztelenítése a következő költségekkel érhető el. 70 Vagononként: 20% víztartalomnál ( 940X 0.02)+ 1 = ca P 20.— 30» » (1340X0.02)+!= »» 28.— 50 » » (2140X0.02)+1 = » » 44.— A víztelenítés fenti költségei mellett 75 lényeges fuvarköltség megtakarításokat lehet elérni. így például a nyers bauxit vasúti fuvardíja vagonrakományonként 500 km távolságra 105 pengő, amit kocsi kiállítási és más szállítási mellékkiadások 80 ca. 110 pengőre emelnek. Ezen fuvarköltségek mellett a következő megtakarításokat lehet elérni. Vagononként: 20°/0 víztartalomnál és 500 km távolságnál ca P 2.— 85 30» » » 500 » » » » 5.— 50» » » 500 » » » » 10.—• Ezen tabellából kitűnik, hogy a tömeganyagok a fent leírt eljárással való víztelenítése nagyobb szállító távolságoknál. 90 nagybani termelés esetén, naponta több ezer pengőre nígó fuvarmegtakarításokat tesz lehetővé. Az elektrolitikus víztelenítésnek még az az előnye, hogy gyorsan dolgozik, tér- 95 foglalata minimális, a szükségelt energia teljesen és ténylegesen kihasználódik és hogy az anyagot víztelenítése alatt tárolni nem kell. Szabadalmi igény: íoo Eljárás mindenféle anyag víztartalmának eltávolítására, jellemezve azáltal, hogy ez elektrolízissel történik. Pallas nyomda, Budapest.
