100547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztartalmú anyagok szárítására elektrolizissel

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEIRAS 100541. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás víztartalmú anyagok szárítására elektrolízissel. Altai Nándor oki. mérnök, bányaigazgató Sajók aza. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 3-ika. A találmány eljárás különféle anyagok, különösen tömeganyagok, ú. m. lignit, tőzeg, bauxit, vasérc stb., gyors és teljes szárítására, amelynél az anyagok szárí-5 tása nem a bennük lévő víz lassú elpárologtatása, hanem ennek a villamos áram segítségével való elgázosítása által történik. Az elektrolízisnél (Hütte II., 845. oldal) 10 1 ampére 1 óra alatt 0.2991 gramm oxigént és 0.0374 gramm hidrogént fejleszt, vagyis 0.3365 gramm vizet gázosít el; í kg víz óránkénti elgázosítására tehát amperre van szükség. Az 15 ehhez szükséges áramfeszültség (Volt) = áramerő (ampére) x vezetékellenállás (Ohm); a vezetékelenállás = spezifikus ellenállás (x) hossz (méter) keresztmetszet (négy zetmili méter) A víz spezifikus ellenállása ennek tem-20 peratúrájával és keverési arányával változik; a Hütte II., 843. oldala szerint azonban átlagban 5-re tehető. A vezeték hossza jelen esetben egy köbdeciméter (1 kg víz) oldala = 0.1 m, ennek kereszt-25 metszete = 10.000 mm2

. A szükséges áramfeszültség tehát = - ' ^ X • 10.000 = 0.147 volt. 1 kg víz óránkénti elgázosítására ennélfogva ca. 2941 X 0.147 = 432 voltampérre 30 van szükség, vagyis 432 wattra, illetve ca 0.4 kilowattra. Az anyagokban lévő víz maradék nélküli, elektrolitikus elgázosításának előmozdítására szükséges, hogy az anyagot 35 oly módon készítsük elő, hogy a villamos áram az anyag összes részein egyenletesen áthaladhasson és így a benne lévő víz összes molekuláit átjárhassa. Az anyagok ezen előkészítése különféle, az anyag természetétől függő módon történhet, pél- 40 dául: 1. Az anyag nyers, aprított, zúzott, vagy őrölt állapotban egy tetszés szerinti nagyságú edénybe tömörítendő, amely edény falai villamos áramot nem vezető 45 anyagból vannak készítve, vagy ilyen anyaggal kibélelve és amely edénybe a villamos áram anód- és katódpólusai, valamint egy légszivattyú (szellőztető) csővezetéke nyúlnak belé. Az edény elzá- 50 rása és a villamos áram bekapcsolása után az edényben lévő anyag összes víztartalma gázzá válik, amely gáz a csővezetéken át eltávolodik, illetve elszívódik. Az így víztelenített anyag azután az 55 edényből különféle módon, pl. az edény fenekének kinyitása által kiszedhető és elszállítható. 2. Hasonlóképpen — csakhogy kisebb edények alkalmazásával — lehet a fent 60 leírt víztelenítést a szárítandó anyag közismert módon briketté való sajtolásával egyidejűleg végezni, mely esetben csak arra van szükség, hogy a brikettformák falai, két egymással szemközt lévőnek ki- 65 vételével, áramot nem vezető anyaggal (üveggel, ebonittal) ki legyenek bélelve, míg a két egymással szemközt lévő fal a villamos áram pólusait képezik. Azonkívül a brikettforma egyik fala aprófu- 70 ratokkal legyen ellátva, amelyek egy a brikettformához kapcsolt csővezetékbe nyílnak. A brikett sajtolásával egyidőben a villamos áram is önműködő készülék