100533. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső egy vagy több izzóelektródával

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100533. SZÁM. — VU/h. OSZTÁLY. Elektromos világítócső egy vagy több izzóelektródával. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. Pótszabadalom a 98429. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1928. évi október hó 9-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1927. évi november hó 29-ike. A töi'zsszabadalom tárgya egy vagy több izzóelektródával ellátott elektromos világítócső, mely elektronemittáló bevonattal fedett, a kisütési pálya felé zárt 5 fémhüvelyben való sajátos elhelyezése, valamint a fémhüvely és az izzóelektróda áramvezető összeköttetése folytán aránylag rövid csövekben nagy fényintenzitások létesítését teszi lehetővé. 10 Oly célból, hogy ezen az előnyön kívül még nagy sugárkoncentrációt is létrehozhassunk és a világítócsövet ezáltal a légi járművek kikötésénél használt fényjelző berendezéseknek előállításánál is rendkí-15 viil előnyösen alkalmazhassuk, a találmány értelmében a világítócső tulajdonképeni fénykibocsájtó részét parabolikus reflektor gyújtópontja köré tekercseljük, míg a cső elektródáit vagy legalább 20 ezek egyikét a reflektor falához rögzítjük. A mellékelt rajzon foganatosítási alakként az 1. ábra a találmány szerint kiképezett világítócsövet parabolikus reflektorba be-25 építve ábrázolja. A 2. ábra az 1. ábra szerinti világítócső távlati képe, míg a 3. ábra az 1. ábra szerinti világítócsőelrendezés egyik változata. 80 Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett világítócsőnél a jelen esetben előnyösen kvarcból álló bura fénykibocsátó középső része a szorosan tekercselt (47) csigavonallá van alakítva. A cső (48) és (49) végei egymás-35 hoz képest derékszög alatt állnak és átmérőjük az elektródák kényelmes elhelyezése céljából nagyobb, mint a cső csigavonalú részének átmérője. A 47) csigavonal síkjában fekvő (48) csővégben a törzsszabadalom 1. ábrája szerinti foganatosí- 49 tási alakhoz teljesen hasonló módon az elektronemittáló anyagokból álló bevonattal fedett és a kisütési pálya felé (9) fedéllel lezárt (7) hüvely belsejében a (8) izzóelektróda van elrendezve. A (9) fedél- 45 lel vezetőileg összekötött (8) izzóelektróda a (3) talpon áthaladó (11) áramhozzávezetés útján a (48) csővéghez erősített (50) alzat fenéklapjához csatlakozik, míg a (7) hüvelyt a szintén a (3) talpon átvezetett 50 (12) áramhozzávezetés az (50) alzat csavarmenetes hüvelyével köti össze. A cső másik, a (47) csigavonalhoz képest központos helyzetű (49) végében az (5) lemezhengerből álló elektróda a (2) talpon át- 55 haladó és egyúttal áramhozzávezetésül szolgáló (4) tartónyélhez van erősítve. A fénykibocsátó csőrész ilyen kiképzése és az elektródák ilyen elrendezése mellett az egész világítócső kicsiny, rendkívül go stabil és könnyen kezelhető eszközt képez, mely az (51) reflektorok belsejében könynyen elhelyezhető, úgyhogy a fénykibocsátói (47) csigavonal az (51) tok fenekén elrendezett (52) parabolikus reflektor gyuj- 35 tópontjába jusson. Az egyik (5) elektróda ekkor az (52) parabolikus reflektor tengelye irányában szabadon, a másik, (7, 8) elektróda pedig a reflektor tengelyére merőleges irányban áll. A világítócső rögzítése 70 céljából az (51) tok belsejében az (53) foglalat van elrendezve, melybe a világítócső (50) alzata becsavarolható. Az (51) tok zárórészét kifelé az (56) üvegablakkal felszerelt és az (54) kapcsok által tartott (55) 75 fedélgyűrű képezi.