100513. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szárító eljárás és berendezés

— 2 — gőzzel vagy íűtőgázokkal való költséges szárítást pótolja. A mellékelt rajz az eljárás gyakorlati kivitelére alkalmas berendezés példakép-5 peni megoldási alakját tünteti fel. A fűtőgázokat (a) generátorban állít­juk elő. A gázok a (b) fűtőgázvezető csö­vön át és pedig a szükséghez képest a (c) frisslég-tolattyún át beszívott friss leve-10 gővel keverten áramlanak a berendezésbe, A nedves anyagot a kis (e) csiga segé­lyével a (d) adagoló röpítőkerékhez vezet­jük és a gázáramba röpítjük be. Mind­azon anyagok számára, melyek nedves 15 állapotban arra hajlamosak, hogy forró csőfalakra odasüljenek, a bővített (f) ki­térő teret alkalmazzuk. A fűtőgázáram az anyagot a (g) szállócsőbe viszi fel, ahonnan az anyag a (h) ejtőcsőbe hull. Az 20 utóbbi nagyobb keresztmetszetű, hogy a szállítási sebességet csökkentsük és a szá rítási idő tekintetében megtakarítást ér jünk el. Az anyag mineműsége szerint az (i) ívcső mögött a gázt a (k) lég- vagy fűtő-25 gázbevezetö cső útján lehűthetjük vagy fel­hevíthetjük. Az áram a második (1) szálló­csőben halad felfelé és az (m) elválasztó készülékbe jut, mely a feltüntetett példa esetén széláramú fajtázó. Az utóbbiban a 80 megszárított, finom anyag és a még nem szárított, durvább anyag közötti elválasz­tás megy végbe. A megszárított anyagot a (p) csővezeték útján a (q) exhaustor szívja el, mely az egész rendszer mozgási 35 energiáját szolgáltatja. Az exhaustorból kibocsátott gázokat az (r) ciklon a tova­ragadott, megszárított anyagtól elvá­lasztja, mire a gázok a rendszert az (s) páracsövön át hagyják el. A még csak 40 felületileg szárított, az említett (m) elvá­lasztó készülékben kiválasztott anyag az (n) átszállító csúsztatok útján az (o) aprítókészülékhez hull, mely a feltünte tett példa esetén ú. n. centrifugális ma-45 lomból áll, mely magábanvéve ismert mó­don az anyagot felaprítja és egyúttal az (m) elválasztó készülékbe vezető (1) veze­tékbe röpíti. E készülék eltávolítja a szá­raz felületet, új nedves felületeket tesz 60 szabaddá és az anyagot ismét az (1) szálló­csőbe röpíti be. Itt a friss nedves felület ismét a forró gázokkal jut érintkezésbe és így száríttatik. Az (m) elválasztó készü lékben ismét a megszárított anyag kivá-55 lasztása megy végbe, míg a meg nem szá­radt anyag ismét visszatér a leírt körfo­lyamba és így tovább. Az (r) ciklon mö­gött a megszárított anyagot a (t) csigá­ban lehűtjük, az (u) rázószita útján szét­választva a (v) finomanyagtartályba, a 60 (w) durvaanyagtartályba és az (x) héj­tartályba hullatjuk és végül az (y) és (z) csőtoldatok útján zsákokba töltjük. A leírt eljárás a szükséghez képest sok­féleképen módosítható. Oly anyag ese- K5 tére, mely mint pl. a burgonya, erősen hajlamos arra, hogy irányváltozásnál odasüljön, a felvezető csővezetékből leve­zető csővezetékekbe való átvezetés, bőví­tett terekben foganatosítható, melyekben 70 az irányváltozás és a lefelé mozgás csök­kentett sebességgel megy végbe. Nagyobb fajsúlyú anyagokat, melyeknél a forró gázok csökkentett hordozó képessége foly­tán az veszély forog fenn, hogy a gázok 75 az anyagot nem ragadják magukkal ós így az anyag visszaesik, egy oszlop diffuzórszerű szűkítése fölött, felfelé irá­nyuló légárammal, esetleg hideg' levegő hozzáadása mellett adagolhatunk. 80 Azt a pontot, amelynél a felaprítás és az (m) készülékben kiválasztott, meg nem száradt visszaáramló anyagnak a gáz­áramba való újbóli bevezetése történik, az anyag mineműsége szerint változtat 85 juk. A rajzon ez a pont az előszárító rész, vagyis a (d, f, g, h, i) előszárító oszlopok mögött van. Érzéketlen anyagok esetén ezt a pontot az egész rendszer elejére te hetjük és ezzel az aprítókészüléket egy 90 úttal adagoló készülék gyanánt használ­hatjuk. A visszairányuló anyagáram be torkolási pontját odahelyezzük, ahol a hő­mérséklet már annyira csökkent, hogy a forró gázoknak az előszárított anyagra 95 való káros hatását elkerüljük. Lehet to­vábbá a viszaáramló anyagot a friss anyag­gal együttesen a fűtőgázáramba táplálni, vagyis a (d) adagoló röpítőkerékbe vissza­vezetni, amikor is tehát az anyagot az 100 egyidejűleg aprító és adagoló készülék gyanánt szolgáló gépbe vezetjük. Az üzem továbbá akként is foganatosítható, hogy csak az (r) ciklonból lecsapolt finom anyag képezze a kész száraz anyagot, míg 105 a durva részeket a pneumatikus rend­szer, tetszőleges ponton újból beszívja és teljesen megszárítja. A végrehajtott kísérletek azt eredmé­nyezték, hogy az eljárás a legjobb ered- 110 ménnyel a legkülönbözőbb anyagokra al­kalmazható. így pl. sikerül a burgonyát, a répát, sőt nyers barnaszenet is néhány másodpercnyi idő alatt tökéletesen meg­szárítani. Az eljárás tehát arra van hi- 115

Next

/
Thumbnails
Contents