100509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers vas előállítására szegény vasércekből vagy vastartalmú bauxitból
Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI M^MK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100509. SZÁM. — XII/cl. (XlI/e.) OSZTÁLY. Eljárás nyers vas előállítására szegény vasércekből vagy vastartalmú, bauxitból. Pfeifer Igiiác ny. műegyetemi tanár Budapest. A bejelentés napja 1929. évi március bó 12-ike. A 30—35%-nál kevesebb vasat tartalmazó szegény vasércek vagy más vastartalmú ásványok és kőzetek ezidőszerint eredeti állapotukban vasra gazdaságosan 5 nem dolgozhatók fel. Ismeretesek ugyan különböző dúsítási eljárások, amelyeknek célja a vas töményítése a szegény ércekben. Ilyen koncentrációs eljárás például az iszapolás, amikor egyszerű mosással le-10 het a nagyobb sűrűségű vasdús részeket a mállott agyagos meddőktől elkülöníteni. Más eljárás szerint a vasércet redukáló pörkölésnek vetik alá és a redukció alkalmával keletkező fémvasat vagy mág-L5 nesre ható alacsony oxidokat elektromágneses úton különítik el a meddő kőzettől. Ezek a dúsítási eljárások azonban csak az olyan szegény vasércekre alkalmazhatók, amelyeknél a vasban dús részek erek!0 ben vagy rétegesen fekszenek a meddő kőzetben, nem lehet azonban a felsorolt dúsítási eljárásokat használni akkor, ha a vas a meddő kőzetet egyenletesen hatja át és abban szinte molekulárisán oszlik el. 15 A találmány szerint az ilyen ércekből xígy nyerjük ki a vasat, hogy azokat, szükség esetén salakképző anyagokkal (kovasav, timföld, stb.) elegyítve olyan hőmérsékleten tesszük ki szénoxidot vagy íO szénhidrogéneket tartalmazó gázok (például generátorgáz, vízgáz, világítógáz, földgáz) hatásának, amely hőmérsékleten a szénoxid a finoman elosztott vasvegyületek katalitikus hatására kö-15 rülbelül 450—650°-on a 2C0 = C + C02 , a szénhidrogén pedig pirogenetikusan 1000° körüli hőmérsékleten például a CH4 =C+4H vegyfolyamat szerinte elbomlik és a vasérc redukciójának megindí-0 tása mellett, tömegesen válik le az ércre finoman eloszlatott szén. Magasabb hőmérsékleten a vasvegyületek redukciója tovább folyik, a kiválasztott szén a redukált színvasat szénnel telíti és annak olvadási pontját kb. 1150—1200° C-ra szállítja le, 45. úgyhogy az, a meddő anyag elsalakítása mellett, könnyen olvasztható ki és nagy sűrűsége folytán híg folyós halmazállapotban választható el a salaktól. A salakképző anyag rendeltetése, hogy 59, a meddő kőzet közel egy időben olvadjon meg a vassal. Ha vastartalmú bauxitokat dolgozunk fel, alkáliákat, pl. szódát tartalmazó salakképző anyagokat adagolunk; ezek a timföldet megömlesztve, egyidejű- 55. leg alkali, illetve natriumalumináttá tárják fel, amely vízzel magában véve ismeretes módon kilúgozható. Ily módon a vastartalmú bauxitból egyrészt a vasat kivonjuk, másrészt annak alumíniumoxid- QO tartalmát a sokkal értékesebb alumináttá alakítjuk át, amelyet — a nyers bauxittal ellentétben — mint az alumíniumgyártáshoz használható félterméket nagyobb távolságokra érdemes lesz szállítani. 65 A szén leválasztása történhet bármely olyan szénvegyületet tartalmazó gázból, amely hevítéskor szénleválás mellett bomlást szenved. A salakképzőanyagot rendszerint a szén 70 leválasztása után adagoljuk. Egyes érceknél azonban célszerűnek mutatkozik a salakképzőanyagokkal való elegyítés még a szén leválasztása előtt. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás nyers vas előállítására szegény vasércekből, vagy vastartalmú bauxitból, azzal jelemezve, hogy az ércre,
