100507. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés vízijárművekhez

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100507. SZÁM. — XV/c. OSZTÁLY. Hajtóberendezés vizijárművekhez. Lasztiig Fülöp gépkezelő Mecsek-Szabolcs. A bejelentés napja 1930. évi január hó 24-ika. A találmány oly hajtóberendezés, melynek segélyével a szél erejét vizijárművek hajtására lehet felhasználni. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett 5 kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a vizijármű és hajtóberendezésének oldalnézete, a 2. ábra a jármű felülnézete, a 10 3—4. ábrák pedig részletrajzok. A vizijármű az (a) úszótestből áll, melyből esetleg többet is lehet egymás mellé kapcsolni. így pl. a rajzon feltüntetett kiviteli alaknál, a járművet két egymás 15 mellé helyezett úszótest alkotja. A jármű mellső és hátsó végében, egy-egy függélyes helyzetű (b) tengely van oly módon megerősítve, hogy a tengely a (c) csukló körül vízszintes helyzetbe fektethető. E 20 tengelyekre a (d) vitorlaszárnyak vannak szerelve. A (d) vitorlaszárnyak (f) vázrúdjainak alsó vége, a (b) tengelyen fellemozgatható (g) gyűrűhöz van erősítve, úgyhogy, ha a (g) gyűrűt lefelémozgatjuk, 25 a vitorlaszárnyak a 4. ábrán látható módon összecsukódnak. A (b) tengelyek alsó vége, (h) kúpfogaskerekek segélyével, az (a) úszótest alatt, esetleg az úszótest mellett ágyazott, (i) víszszintes tengellyel van 80 összekötve, mely tengelyre (j) lapátok vannak erősítve (3. ábra). A (b) tengelyek, a (k) fogaskeréken átvetett (1) láncáttétel, továbbá az (m) láncáttétel útján, az úszótestek mellett, illetve két úszótest esetén, 85 azok között ágyazott, (o) lapátoskerék tengelyével van összekötve. A (j) lapátoskerekek tengelyének (p) tartóvillája, az (r) hüvely, (s) lánckerék és azon átvetett, a rajzon fel nem tüntetett láncáttétel út-40 ján, a (t) kormánykerekekkel van összekötve, úgyhogy a (t) kormánykerék segélyével, a (p) tartóvilla, a (b) tengely körül elforgatható. A járművet a szél ereje hajtja, mely a (d) vitorlaszárnyakba kapaszkodva, a (b) 45 tengelyeket forgásra kényszeríti. A (h) kúpkerekek, a forgást a (b) tengelyekről az (i) tengelyekre, illetve (j) lapátokra viszik át, melyek a járművet, a vízben, előrehajtják. Szükség esetén, pl. fordulás- 50 nál, az (i) tengelyek, a (t) kormánykerékről, a (b) tengely körül forgathatók. A jármű haladása közben, a vízfolyás ereje, a vízbemerülő (o) lapátokat is forgatja, mely forgást, az (m, 1) áttételek, a (b) ten- 55 gelyekre viszik át. Ha a vitorlaszárnyakra nincs szükség, a (g) gyűrűknek lefelémozgatásával, az (f) szárnyakat összecsukjuk, aztán pedig a (b) tengelyt a (c) csukló körül vízszintes helyzetbe fektetjük. Termé- 60 szetesen a vitorlaszárnyaknak és a lapátoskerekeknek, továbbá az ezeket egymáshoz kapcsoló áttételeknek alaki kiképzése és elhelyezése, tetszésszerint változtatható anélkül, hogy ezzel a találmány lényege 65 megváltoznék. Szabadalmi igények: 1. Hajtóberendezés vizijárművekhez, jellemezve a hajtótesten elrendezett, vitorlaszárnyakkal felszerelt függélyes 70 tengelyek által, melyek össze vannak kötve a hajótest alatt, vagy mellett elrendezett lapátoskerék tengelyével. 2. Az 1. igényben védett hajtóberendezés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy 75 a vitorlaszárnyak vázrúdjainak alsó vége, a függélyes tengelyen elmozgatható gyűrűhöz van kapcsolva és a