100498. lajstromszámú szabadalom • Katóda elektroncsövekhez és eljárás előállítására

Megjelent 193Q. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100498. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Katóda elektroncsövekhez és eljárás előállítására. Dr. Just Sándor vegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi március hó 22-ike. A találmány tárgya katóda oly elektron-esö vekhez, amelyek drótnélküli távíró, telefon és hasonló célra adó- vagy vevőcsőként használhatók. r, Az oly katóda előállítására való törekvések, amelyek csekély fűtőárammal erős elektronemissziót adjanak, az úgynevezett sötétsugárzású katóda készítésére vezettek. E} célnak leginkább az oxidkatódák felel-10 ték meg. Ujabban megkísérelték, hogy az oxidok helyett magukat az illető fémeket használják fel elektronokat emittáló felületként s ennek eredményeképen állították elő a sötétsugárzású fémkatódákat, 15 mint pl. a báriumkatódákat. A fentnevezett fémkatóda gyártásánál azonban különféle technikai nehézségek jelentkeznek. Mivel a számba jövő fémek, pl. bárium, hajlékony, illetve nyújtható 20 állapotban nehezen állíthatók elő és dróttá nem dolgozhatók fel, e fémeknek más fémdrótokra, pl. niolibdéndrótokra való lecsapatását indítványozták. Még egy további nehézség is mutatkozott: az aktív 25 fém, pl. bárium, csak nehezen tapad a hordozó fémen és így könnyen leválik. A találmány tárgya sötétsugárzású fémkatóda, amelynél az idézett bajok nem fordulnak elő. 30 Kitűnt, hogy elektronokat emittáló felületként leghatásosabb az olyan vas, amely aktív fémekkel, úgymint alkálifémmel, alkali földfémmel, vagy ritka földfémmel van bevonva vagy ötvözve. Például vas-85 báriummal hevítve oly ötvözetet alkot, amelyben a bárium erősen meg van kötve. Sőt alkálifémekkel is képez a vas efféle vegyületeket. Káliummal való hevítésnél oly ötvözet képződik, amelyben a kálium van erősen kötve, ami a kölünben 40 könnyen párolgó kálium gőznyomását jelentékenyen leszállítja. Épen ez az, ami nagyfontosságú a katódává való alkalmazásnál, mivel itt az a lényeges, hogy a párolgó fém minél tovább maradjon a ka- 45 kóda anyagában. E találmány értelmében eszerint oly katódát alkalmazunk, amelynél az elektronokat emittáló felület vasból, valamint egy vagy több nevezett aktív fémből áll. 50 Nem feltétlen szükséges ezeknek az ötA7

özeteknek az alkalmazása; aktív fémmel bevont vassal is lehet jó hatást elérni. Az aktív fémeknek ugyanis az a tulajdonságuk, hogy a vashoz job- 55 ban tapadnak mint más fémhez, Va3 helyett a vas ötvözetei is alkalmazhatók. A katóda teljes egészében vasból állhat, amely egy vagy több aktív fémmel van bevonva vagy ötvözve. Hor- 60 dozó nehezen olvadó fém, pl. molibdén is lehet, ez esetben azonban a hordozótest vasbevonatot kap, amely tetszés szerint, előnyösen elektrolitikus úton készíthető. Lehet aktív fémként különböző aktív fé- 65 mek keverékét is felhasználni, pl. vasnak kálium és bárium keverékével való bevonása vagy ötvözése által fölötte hatékony katódát nyerünk. Sőt cézium — amely az összes fémek közt a legnagyobb mérték- 70 ben elektropozitív és eddig igen nagy párolgóképessége miatt nem volt használható — is alkalmazható pl. báriummal együtt. A katóda előállítása például akképen 75 történhet, hogy molibdéndrótot először vasbevonattal látunk el, pl. elektrolitikus úton, s az így kezelt drótot semleges lég-