100476. lajstromszámú szabadalom • Műselyemszál és eljárás ennek előállítására

— 2 — szét, melybe a szervetlen, pigmensszerű anyag részecskéit keverem tökéletesen be, tökéletesen összekeverem, azután az így előkészített oldószert a nitrocellulózával 5 összehozom és vele tökéletesen összekeve­rem, amíg olyan oldat nem1 állott elő, melyben a pigmensszerű részecskék töké­letesen szétoszlottak és melybein az olaj­oldat is teljesen szétoszlott a kollodinm-10 ban. A kollodiumnak ily módon valló el­készítésénél a nehéz, fehér petróleumola­jat oly nagy mennyiségben használom, hogy az a nitroeellulóza súlyának 7%-át tegye ki, a titándioxidot pedig a nitro-15 cellulóza siilyának 'A%-íit kitevő mennyi­ségben. A leírt módon elkészített kollo­diumot azután a rendes szűrő müveletek­nek vetem alá, hogy minden olyan anya­got kiküszöböljek belőle, mely a fonó 20 furatokat eltömhetné vagy az előállított szál masszaanyagának folytonosságára káros hatással lehetne; azután a megszűrt kollodiumot fonó furaton szorítom ke­resztül, hogy szálat állítsak elő, melyből 25 azután az oldószert a szokásos módon ki­vonom, azzal az eredménnyel, hogy a koa­gulált szálban a nehéz, fehér petróleum­olaj sok finoman szétosztott részecskéje csapódik le és pedig a szervetlen pigmens 30 szétosztott részecskéitől függetlenül, ami­nak következtében igen vonzó külsejű és kívánatos minőségű műselyemszálat kapok. Acetátcellulózából való műselyemszál előállítása esetében, melynél a használt 35 oldószer rendszerint aceton, ugyanazt a műveletet végzem, melyet a nitrocelluló­zára vonatkozólag fent ismertettem. Az olajat az aceton nagyobb részében fel­oldom és a szervetlen, pigmensszerű anya-40 got a megmaradt acetonban tökéletesen elkeverem, azután az oldatot és keveréket egyesítem; az így elkészített oldószert a cellulózaacetát feloldására használom fel, azután az oldatot megszűröm, szálakká .45 fonom, a szálból az oldószert eltávolítom, amikor is az olaj, a szervetlen, pigmens­szerű anyag szétosztott részecskéitől füg­getlenül, a szálban szétosztott, nagy­számú részecskék közé csapódik, aminek 50 folytán igen szép és vonzó külsejű szálat kapok. Az olaj és a pigmens mennyisége itt is ugyanaz lehet, mint amelyet a nitro­cellulózából való szálak készítésénél emlí­tettem. Természetesen, ahelyett, hogy az 55 olajat a cellulózavegyület feloldására használt oldószerben oldjuk fel, azt más olyan oldószerben is feloldhatjuk, mely a cellulózavegyület oldatában jelenlevő vagy annak előállításánál használt vegy­szerekkel nem reagál, mire ezt az olaj- fi oldatot a cellulózavegyület feloldására használandó oldószerrel összekeverve, az olajat a létesített szálból akkor vonjuk ki, amikor a cellulózavegyület oldószerét vonjuk abból ki. így pl. acetátcellulóza- e selyem előállításánál, ahelyett, hogy az olajat az acetonban oldanók fel, feloldhat­juk azt éterben is és ezt az oldatot kever­jük Össze az aeetonnal, tehát a cellulóza­acetáttal, melyben az olaj oldatban ma- 7 rad, amíg a szálat megfonjuk és az oldó­szert belőle kivonjuk. Az eljárás olajnak a cellulózaoldattal olyan tökéletes összekeverésével is meg­valósítható, mely az oldatban tökéletesen 7 szétosztott sok kis olajrészecske keletkezé­sét eredményezi és pedig a szálba bezárt pigmensrészecskék tömegétől függetlenül, úgyhogy úgy az olaj-, mint a pigmens­részecskék hasonlóan oszlanak szét a szál- g ban, melyet az így elkészített cellulóza­oldatnak fonó furaton való keresztülszo­rításával állítunk elő. Az olajrészecskéknek a cellulózavegyü­let oldatába való beágyazásának ez a g módja főleg viskóza- és rézammonium­szálak előállításánál használható. Már javasolták kenőcsszerű anyag be­ágyazását műselyemszálakba azzal a kü­lönleges szándékkal, hogy a szál puhasá- g gát fokozzák, valamint azzal a szándék­kal, hogy kívánt bágyadt fényű szála­kat állítsanak elő. A jelen új eljárás lé­nyege azonban nem az, hogy műselyem­szálakba kenőcsszerű anyagot ágyazunk 9 be, hanem az, hogy a szálba úgy pigmens­szerű részecskéket, mint kenőcsszerű anyag részecskéit vagy gömböcskéit ágyazzuk be és hogy ilyen bezárt és a szál struktúrájában gyakorlati értelemben 1 egymástól függetlenül szétosztott részecs­kéknek kettős rendszerét hozzuk létre csomóképzés nélkül oly módon, hogy ezzel a szál masszaanyagának folytonosságát számottevően ne csökkentsük. Bár legelő- 1 nyösebb szervetlen, pigmensszerű anyag, gyanánt a szálba titándioxidot beágyazni, természetes, hogy titándioxid helyett bár­minő más olyan szervetlen pigmensszerű anyag is használható, melynek a jelen le- 1 írás bevezető részében felsorolt tulajdon­ságai vannak. Szabadalmi igények: 1. Műselyemszál, azáltal jellemezve, hogy masszaanyagába beágyazva és abban 1

Next

/
Thumbnails
Contents